A vállalkozói ökoszisztéma Magyarország városrégióiban

Abstract

Az alábbi feltételek érvényesek minden, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Statisztikai Szemle c. folyóiratában (a továbbiakban: Folyóirat) megjelenő tanulmányra. Felhasználó a tanulmány vagy annak részei felhasználásával egyidejűleg tudomásul veszi a jelen dokumentumban foglalt felhasználási feltételeket, és azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el. Tudomásul veszi, hogy a jelen feltételek megszegéséből eredő valamennyi kárért felelősséggel tartozik. 1. A jogszabályi tartalom kivételével a tanulmányok a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerint szerzői műnek minősülnek. A szerzői jog jogosultja a KSH. 2. A KSH földrajzi és időbeli korlátozás nélküli, nem kizárólagos, nem átadható, térítésmentes felhasználási jogot biztosít a Felhasználó részére a tanulmány vonatkozásában. 3. A felhasználási jog keretében a Felhasználó jogosult a tanulmány: a) oktatási és kutatási célú felhasználására (nyilvánosságra hozatalára és továbbítására a 4. pontban foglalt kivétellel) a Folyóirat és a szerző(k) feltüntetésével; b) tartalmáról összefoglaló készítésére az írott és az elektronikus médiában a Folyóirat és a szerző(k) feltüntetésével; c) részletének idézésére-az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven-a forrás, valamint az ott megjelölt szerző(k) megnevezésével. 4. A Felhasználó nem jogosult a tanulmány továbbértékesítésére, haszonszerzési célú felhasználására. Ez a korlátozás nem érinti a tanulmány felhasználásával előállított, de az Szjt. szerint önálló szerzői műnek minősülő mű ilyen célú felhasználását. 5. A tanulmány átdolgozása, újra publikálása tilos. 6. A 3. a)-c.) pontban foglaltak alapján a Folyóiratot és a szerző(ke)t az alábbiak szerint kell feltüntetni: "Forrás: Statisztikai Szemle c. folyóirat 97. évfolyam 8. számában megjelent, Szerb László, Lukovszki Lívia, Varga Attila által írt, 'A vállalkozói ökoszisztéma Magyarország városrégióiban' című tanulmány (link csatolása)" 7. A Folyóiratban megjelenő tanulmányok kutatói véleményeket tükröznek, amelyek nem esnek szükségképpen egybe a KSH vagy a szerzők által képviselt intézmények hivatalos álláspontjával.

Crisis Resilience of Startup Companies (The Case of Hungary among the Visegrad Countries with a Focus on the Pandemic)

“…"By 'people', they mean entrepreneurs and investors; by 'organizations', they mean investing institutions, large corporations (including, of course, multinationals) and universities; by 'resources', they mean the supporting infrastructure provided by people and organizations to help startups to emerge [60]. Although there are several different interpretations of the concept of the entrepreneurial ecosystem in the literature [59][60][61][62][63][64][65][66][67][68], certain elements are present in all of them, such as an entrepreneurial focus (existing and potential entrepreneurs in the ecosystem), the multidimensionality of ecosystem elements (social, political, economic and cultural actors and organizations), the movement, interconnectedness and networking of actors, elements and processes that support the emergence of innovative or growth-oriented firms in a given location [69]. Overall, therefore, the emergence of entrepreneurial ecosystems is a major factor in the realization of productive entrepreneurship [70].…”

“…Within these categories, different countries provided different types of aid in different areas, such as rent subsidies for SMEs in the Czech Republic and Slovakia. To support startups, for the first time, the European Commission published on 11 March 2020 a call for an immediate EUR 164 million in funding from the European Innovation Council fund [69]. This immediate funding was open to startups and innovative SMEs working on technologies and innovations that could help combat, treat and test the coronavirus outbreak [83].…”

Az innovációs ökoszisztéma-kutatások növekvő fontossága : A téma tudománymetriai elemzése

“…V4-es összehasonlításban Magyarországon Lengyelország után a második legkisebb esélye van egy munkavállalónak innovatív cégnél elhelyezkedni [Csath, 2020]. A regionális gazdaságfejlesztés szempontjából pedig NUTS 2 szinten vizsgálva az EU 118 régiójához viszonyítva a magyar régiók helyzete igen kedvezőtlen, Budapesten kívül az összes régió elmaradott az innovációs eredmények tekintetében [Szerb et al, 2019].…”

Fiatalok vállalkozóvá válását serkentő és gátló tényezők

“…A legjelentősebb elem az országonként a 18-64 éves felnőtt korosztály körében legalább 2000 megkérdezésen alapuló kérdőíves vizsgálat. A második elem az országonként legalább 36 fő bevonásával végrehajtott szakértői adatfelvétel, a harmadik elem pedig szekunder források elemzése (ENSZ, OECD, Világbank által elérhető adatok feldolgozása) (Szerb-Petheő [2014]).…”