A városrehabilitáció társadalmi sokszínűségre gyakorolt hatásainak térbeli-társadalmi vizsgálata Józsefvárosban

Horváth, Dániel

doi:10.15196/ts590602

Cited by 4 publications

(9 citation statements)

References 45 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Az első ütemet elindító Rév8 munkatársainak sikere elsősorban abban nyilvánult meg, hogy az MNP-re építve a 2007-2013-as EU költségvetési periódus külön kategóriaként építette be a nanszírozási rendszerbe a szociális városrehabilitációt, elkülönítve azt az "egyszerű" funkcióbővítő városrehabilitációtól, s hogy minden város számára kötelező vált az Integrált Városfejlesztési Stratégia és ezen belül az Antiszegregációs Terv elkészítése (Jelinek 2019). Az első ütem sikeresnek tekinthető a városrész lecsúszásának részleges megállításában, ahogy abban is, hogy csökkent a szegregáció a társadalmi sokszínűség erősödése mellett (Horváth 2019).…”

Section: Részvételi Fordulat Az Európai Uniós "Emberarcú Dzsentrifiká...unclassified

“…Egyes programokra például akkoriban csak a roma gyerekek jártak, míg más programokba inkább a nem roma közösség vonódott be, s így fennmaradt a résztvevők közötti szegregáció (György 2012). A szociális városrehabilitáció innovatív jellegéhez társuló szakmai elkötelezettség ellenére, az alacsonyabb státuszú lakosok aránya jelentősen lecsökkent 2011-re, és a kezdeti sikerek mellett a lakáspiaci kirekesztés veszélye is fennállt (Horváth 2019), vagyis a lakosságcsere megakadályozása nem érte le maradéktalanul a célját.…”

Section: Részvételi Fordulat Az Európai Uniós "Emberarcú Dzsentrifiká...unclassified

See 1 more Smart Citation

Társadalmi részvétel a városfejlesztésben: változó szerepek Budapest tereinek alakításában

Bródy

2022

TéT

View full text Add to dashboard Cite

A társadalmi részvétel mindig is a kortárs városkutatások népszerű témája volt. A városfejlesztési beavatkozásokban a társadalmi részvételt általában a városi színtéren folyó konszenzuson vagy konfliktuson alapuló véleménynyilvánítási folyamatnak tekintik; a hazai vizsgálatok változatos megközelítési módokat alkalmaztak e mechanizmusok feltérképezésére. Jelen tanulmány a társadalmi részvételt a városi szintnél tágabb folyamatok eredményeként értelmezi. Az elemzés előterébe a társadalmi részvételt alakító strukturális és narratív tényezők kerülnek: a politikai-gazdasági fordulópontok és helyi hatalmi dinamikák alakulása, valamint a döntéshozói és szakmai elképzelések a társadalmi részvétel szerepéről. Az elméleti megközelítés két elemzési szempontot alkalmaz: (1) hogyan változott az állami döntéshozatal léptékeinek hierarchiája, és (2) ez hogyan hatott az állam és a civil szféra viszonyrendszerére. A tanulmány ezek alapján három városfejlesztési korszakot különböztet meg. Az első időszakot a rendszerváltást követő tömeges privatizáció évei definiálják, amit leginkább a fizikai beavatkozások jellemeznek. A második korszak a 2000-es évek közepétől kezdve a városfejlesztés partnerségi modelljével való kísérletezés időszaka, ahol a civil csoportok bevonása az egyenlőtlenségek csökkentését és a városfejlesztés szociális oldalának erősítését szolgálta. Az utolsó, a 2008-as gazdasági és világválság kibontakozását követő korszakot a recentralizáció és a nemzeti lépték megerősödése teszi jellegzetessé. A cikk bevezetésként áttekintést nyújt a társadalmi részvétel témájának relevanciájáról és a tanulmány felépítéséről. Ezt követően a felhasznált fogalmi és elméleti keretet mutatja be a szakirodalom áttekintésének segítségével. A továbbiakban a tanulmány a három korszak néhány jellegzetességét tárja fel budapesti példákon keresztül. Végezetül, a cikk összegző részében az elemzés következtetései kiemelik a gazdasági szerkezetátalakítás hatásait, az állam meghatározó szerepét a civil társadalmi igények becsatornázásában, valamint az társadalmi részvétel lehetőségeit a változó strukturális feltételek összefüggésében.

show abstract

Section: Részvételi Fordulat Az Európai Uniós "Emberarcú Dzsentrifiká...unclassified

Társadalmi részvétel a városfejlesztésben: változó szerepek Budapest tereinek alakításában

Bródy

2022

TéT

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A bérleti díjak szintén nagy ütemben növekedtek, 2020 elején a 2015. januári összegnek 149%-a volt, de még inflációval korrigálva is a harmadával nőttek a bérleti díjak, igaz, ez budapesti szinten nem számít kiemelkedőnek. A financializációval megjelenő egyéb jelenségek is beazonosíthatók: a Budapesten turisztikai céllal hasznosított lakások között felülreprezentáltak a józsefvárosi lakóingatlanok, 21 illetve a kerület egyes -beruházásokkal érintett -részein dzsentrifikáció és a lakosság kicserélődése tapasztalható (Czirfusz, Horváth et al 2015, Horváth 2019. A Ferencvárost követően ebből a kerületből költöznek leginkább más kerületekbe, 2019-ben -1354 fő volt a kerület "költözési mérlege" (Forbes 2020), amit Józsefváros "ugródeszka" jellege -azaz, hogy a Budapesten kívülről beköltözők számára gyakran a VIII.…”

Section: Józsefvárosi Lakhatási Válságunclassified

“…Palotanegyed, Corvin sétány) a magasabb jövedelmű háztartások koncentrálódnak, addig más részeket (ilyen pl. Magdolna negyed, Orczy negyed) jellemzően alacsony jövedelmű háztartások lakják -ennek az elkülönülésnek nem csak szocio-ökonómiai vonzata van, ugyanis hagyományosan az utóbbi városrészekben összpontosul a kerület roma nemzetiségű lakossága (Horváth 2019).…”

Section: Józsefvárosi Lakhatási Válságunclassified

Untitled

2022

Esély

View full text Add to dashboard Cite

TANULMÁNYOK 3 Szöőr-Fülöp Luca -Csoba Judit A jóléti állam kirekesztő mechanizmusai 22 Mészáros Zoltán -Héra Gábor Az emberkereskedelem áldozatai és az őket támogató hazai ellátórendszer II. 39 Dombrovszky Borbála A nagyvárosi lakhatási válságra adható önkormányzati reakciók jogi keretei és realitások bemutatása Budapest VIII. kerületének példáján keresztül 65 Balogh Karolina Szubjektív jóllét és szabadidő -A 15-17 évesek szabadidős tevékenységeinek és az élettel való elégedettségüknek összefüggései 83 Czibere Ibolya -Huszti Éva -Juhászné Fazekas Zsuzsanna -Kukucska Zsuzsa -Molnár Éva -Nemes-Zámbó Gabriella Bizalom és konfliktus -A mozaik családokban élő nők mindennapi konfliktusai a párkapcsolati bizalom összefüggéseiben | 3

show abstract

“…In addition, here the modern high-rise housing estate of Szigony Street serves as a reference for contemporary urban development: total demolition of the past and replacement by dense, 30-meter high, urban-block sized residential or office buildings. Although this article focuses on the physical impacts of the urban renewal on the built environment, it is evident that this process has resulted in subsequent changes in the district's socio-spatial context (Czirfusz et al, 2015;Horváth, 2019).…”

Section: Contemporary Planning: Real Vs Virtual Citymentioning

confidence: 99%

Real vs. Virtual City: Planning Issues in a Discontinuous Urban Area in Budapest’s Inner City

Benkő

Bene

Pirity

et al. 2021

View full text Add to dashboard Cite

<p>The 21st century has brought fundamental changes in the development of cities, with the spread of ICT and the rise of digitalization. The new technologies are increasingly making their mark on urban planning and policy as well. The question of how contemporary urban planning is adapting to new challenges is particularly relevant as neighborhoods built in previous centuries and decades by traditional planning methods are now increasingly confronted with new public and environmental demands. Despite the bad reputation of Budapest’s 8th district, Józsefváros, based on the socio-economic and urban problems it has continuously faced in the past, the neighborhood has become one of the most dynamically developing urban areas in the last decade. From a planning point of view, an exciting area of the district is Szigony Street and its wider surroundings due to the strongly fragmented, heterogeneous urban fabric. Nevertheless, the only high-rise mass housing estate built in Budapest’s historic inner city in the 1960s and 1970s is located there. Our research used a complex methodology (document, content and database analysis, fieldwork, surveys with professionals, and interviews) to explore the planning history of the area’s development. Ultimately, the aim was to identify the most important outcomes and consequences of traditional and contemporary planning and design and whether modern digital planning can make a meaningful contribution to the development of the neighborhood. Our results show that urban planning and development in Budapest are still essentially based on traditional top-down approaches. Digitalization has a role to play primarily in visualization and contextualization but digitalizing of planning alone will not solve problems and past planning mistakes that affect the urban fabric of a neighborhood.</p>

show abstract

A városrehabilitáció társadalmi sokszínűségre gyakorolt hatásainak térbeli-társadalmi vizsgálata Józsefvárosban

Abstract: A városrehabilitáció társadalmi sokszínűségre gyakorolt hatásainak térbeli-társadalmi vizsgálata Józsefvárosban 607

Cited by 4 publications

References 45 publications

Társadalmi részvétel a városfejlesztésben: változó szerepek Budapest tereinek alakításában

Társadalmi részvétel a városfejlesztésben: változó szerepek Budapest tereinek alakításában

Untitled

Real vs. Virtual City: Planning Issues in a Discontinuous Urban Area in Budapest’s Inner City

Contact Info

Product

Resources

About