Absolute chronology of fluvial events in the Upper Dnieper River system and its palaeogeographic implications

Abstract

A set of 121 radiocarbon and OSL dates has been compiled from the Upper Dnieper River and tributary valleys, Western European Russia. Each date was attributed according to geomorphic/sedimentological events and classes of fluvial activity. Summed probability density functions for each class were used to establish phases of increasing and reducing fluvial activity. The oldest detected reduction of fluvial activity was probably due to glacial damming at LGM. Within the Holocene three palaeohydrological epochs of millennial-scale were found: (1) high activity at 12,000-8,000 cal BP marked by large river palaeochannels; (2) low activity at 8,000-3,000 cal BP marked by formation of zonal-type soils on -floodplains; short episodes of high floods occurred between 6,500-4,400 cal BP; (3) contrasting hydrological oscillations since 3,000 cal BP with periods of high floods between 3,000-2,300 (2,000) and 900-100 cal BP separated by long interval of low floods 2,300 (2,000)-900 cal BP when floodplains were not inundated -zonal-type soils were developing and permanent settlements existed on floodplains. In the last millennium, four centennialscale intervals were found: high flooding intervals are mid-11-mid-15 th century and mid-17-mid-20 th century. Intervals of flood activity similar to the present-day were: mid-15-mid-17 th century and since mid-19 th century till present. In the context of palaeohydrological changes, discussed are selected palaeogeographic issues such as: position of the glacial boundary at LGM, role of changing amounts of river runoff in the Black Sea level changes, floodplain occupation by Early Medieval population.

Késő-pleisztocén és holocén ártérfejlődés az Alsó-Tisza mentén

“…A jégtakaró kiterjedése déli irányban viszonylag jól meghatározható (Starkel et el. 2007), míg kelet és délkelet felé határát inkább csak hozzávetőlegesen állapították meg (Panin et al 2014). Ekkor zajlott Közép-Európa területén az utolsó, de az egyik legintenzívebb löszképződési fázis, mely a hidegszáraz periglaciális éghajlathoz köthető (Frechen et al 1999).…”

“…A gyér vegetáció és az állandóan fagyott talaj miatt a viszonylag kis mennyiségű csapadék ellenére is a felszíni lefolyás erőteljes volt, így a folyók jelentős vízhozammal rendelkeztek (Borisova et al 2006, Panin et al 2014. Ugyanakkor a nagyobb eróziós képesség, a löszképződés és az eolikus folyamatok hatására a folyók nagy mennyiségű hordalékot is szállítottak, mely erőteljes feltöltődést és fonatos mintázat kialakulását eredményezte a felső-pleniglaciális leghidegebb időszakában (kb.…”

“…25-19 ezer éve). Ekkor fonatos mintázatot mutattak ki a Visztula és az Odera vízrendszerében (Starkel et al 2007), a Dnyeper (Panin et al 2014), a Dnyeszter (Huhmann et al 2004) és az Al-Duna (Benecke et al 2013) mentén is. A feltöltődés mértéke több folyó esetében is elérte a 15-20 métert (pl.…”

“…Ez jelentősen megnövelte a kelet-európai folyók (pl. : Dnyeper) vízhozamát, amelyek így extrém méretekkel rendelkező, fonatos mintázatú medreket alakítottak ki (Panin et al 2014). Ugyanakkor ez az enyhébb és csapadékosabb időszak, az elterjedő növényzet és a megváltozó lefolyási viszonyok néhány folyó esetében a mintázat átalakulását is eredményezték, így a korábban fonatos folyókon jelentős méretű meanderek alakultak ki (Panin et al 2014).…”

“…: Dnyeper) vízhozamát, amelyek így extrém méretekkel rendelkező, fonatos mintázatú medreket alakítottak ki (Panin et al 2014). Ugyanakkor ez az enyhébb és csapadékosabb időszak, az elterjedő növényzet és a megváltozó lefolyási viszonyok néhány folyó esetében a mintázat átalakulását is eredményezték, így a korábban fonatos folyókon jelentős méretű meanderek alakultak ki (Panin et al 2014). Az extrém felszíni lefolyást mutatja, hogy a paleo-medrek méretei alapján Borisova et al (2006) a mainál 7-10-szer nagyobb vízhozamot becsültek két kisebb kelet-európai folyó (Szejm, Szvapa) esetében.…”