A tanulmány az egyetemi hallgatók lemorzsolódásának elméleti magyarázatait, továbbá kezelésének eszközeit tekinti át a téma nemzetközi szakirodalmának felhasználásával. Bemutatja, hogy a lemorzsolódásra irányuló tudományos elméletek keretében melyek a legismertebb magyarázó modellek a hallgatók -idő előtti távozásról, vagy a képzés folytatásáról hozottdöntéseire. Az írás a magyarázatok körét kiegészíti egy olyan -a szociális konstrukcionizmus nézőpontját követő -új modellel, mely a döntést befolyásoló tényezők hatását nem egyszerűen azok objektív jellemzőivel, hanem a nekik tulajdonított jelentéssel magyarázza. Az írás második fele a lemorzsolódás elleni programok, illetve eszközök dilemmáit tekinti át konstrukcionista szempontok alkalmazásával. A tanulmány készítésének célja az, hogy koncepcionális alapot biztosítson egy, a lemorzsolódás kezelését célzó egyetemi program fejlesztéséhez.