Államhatár-politikák az Európai Unióban és Magyarországon a globális koronavírus-válság kezdeti időszakában

Hajdú, Zoltán; Rácz, Szilárd

doi:10.17649/tet.34.2.3260

Cited by 7 publications

(9 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A koronavírus átkerülése egyik kontinensről a másikra a légi közlekedéssel történt, így a légi összeköttetés leállítása a kínai városokkal vagy az átszállás megtiltása a nem állampolgárok számára a repülőtereken lassíthatta a fertőzés terjedését. Az egyes -főleg európai -országok között a vírus behurcolása nagyban függött a társadalmi interakciók jellemzőitől (például turizmus, diákcsere-program, külföldi munkavállalás), amelyet csak határzárral lehetett mérsékelni (Eckardt et al 2020, Hajdú -Rácz 2020. Kínában az új koronavírus 2019. decemberben jelent meg, Európában 2020. január végén jelentették az első esetet, míg Magyarországon március elején regisztrálták az első fertőzötteket.…”

Section: A Városok Szerepe a Járványok Kitörésében éS Terjedésébenunclassified

“…A március 28-ától életbe lépő korlátozások az ország egészét érintették a közösségi védekezés előtérbe helyezésével, amelyek például az oktatási intézmények bezárását, részleges nappali kijárási korlátozást, egyes személyes szolgáltatások szüneteltetését vagy a kereskedelem rövidített nyitvatartását jelentették (Sikos et al 2021). Az ország határainak korai lezárása a szomszédos országokkal egyeztetve történt meg (Hajdú -Rácz 2020). Ez egyébként a járvány kitörésének kezdeti időszakában globális jelenség volt: a vírus terjedésének megállítása érdekében az országok között többirányú együttműködések jöttek létre, mérlegelve a gazdasági és társadalmi hatásokat is (Tóth -Hudácskó 2020).…”

Section: Járványkezelés Magyarországon -"Húzd Meg Ereszd El"unclassified

See 1 more Smart Citation

Helyek, terek, régiók a COVID-19-világjárvány árnyékában – egészségföldrajzi szemelvények

Uzzoli¹

2022

View full text Add to dashboard Cite

Nyilvánvaló, hogy a COVID-19-világjárvány a maga újszerűségében és komplexitásában új fejezetet nyitott a 21. század történetében. A járvány és a járvány- vagy vírusválság a mindennapi hírek állandósult velejárói 2020 eleje óta. A járvánnyal kapcsolatos jelenségeknek és hatásoknak a megismerése, az összefüggések értelmezése, a megoldási lehetőségek kidolgozása és a reális veszélyek elhárítása számos tudományterület célkeresztjébe került. Megszámlálhatatlan a tudományos közlemények, összefoglaló művek, ismeretterjesztő írások száma, amelyek valóban a járvány és a válság összetettségének, egyúttal egyedi vonásainak magyarázatára épülnek. Közöttük markáns csoportot alkotnak azok a publikációk, amelyek a járvány térbeli, területi és/vagy földrajzi jellemzőit tanulmányozzák. Ezek felhasználásával a jelen könyv az egyes fejezetek segítségével áttekintést nyújt a járvány legfontosabb egészséghatásairól és egészségügyi következményeiről, elsősorban az egészségföld-rajz elméleti és módszertani eszköztárát kiaknázva. Az egyes jelenségek és folyamatok leírásában a nemzetközi gyakorlat bemutatása mellett az elsődleges cél a hazai példák elemzése és értékelése. Az egészségföldrajzi szemelvények tehát egy–egy jellegzetes járványjelenség kiragadásával mutatják be a COVID-19 mint társadalmi és egészségügyi jelenség térbeliségét, de egyúttal kijelölik a vizsgálatok korlátait, határait is. A könyvfejezetek nem tudnak kitérni minden lehetséges és várható járványjelenség és járványfolyamat bemutatására, de természetesen igyekeznek a leginkább releváns kutatási eredményekre, ismeretekre, egyáltalán a felhalmozott tudásbázisra utalni.

show abstract

Section: A Városok Szerepe a Járványok Kitörésében éS Terjedésébenunclassified

Section: Járványkezelés Magyarországon -"Húzd Meg Ereszd El"unclassified

Helyek, terek, régiók a COVID-19-világjárvány árnyékában – egészségföldrajzi szemelvények

Uzzoli¹

2022

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Permanent crisis areas have emerged due to the transition, these spatial patterns became •xed by the economic crisis of 2008 (Váradi 2014), and the situation has been worsened by the recent global COVID-19 pandemic in Hungary, which is disconnecting these areas from global economic •ows even more. Peripheries # less developed rural areas # where unemployment has increased and tourismrelated incomes, visits, and overnights have decreased (Boros, Dudás, Kovalcsik 2020;Hajdú, Rácz 2020), have also su•ered from the absence of general public and private services (Kovács et al 2020).…”

Section: Conditions Of Environmental Justice In Post-socialist Hungarymentioning

confidence: 99%

Environmental Justice and its geographical aspects in Hungary

Nagy

2021

TéT

View full text Add to dashboard Cite

In recent decades, environmental justice has become a defining concept in socio-spatial inequality research, political debates, and activism. Environmental justice research, which is essentially based on theories of social and spatial justice and providesa normative framework for thinking, focuses on the unequal distribution of environmental harms and risks and their social consequences. Environmental justice research aims to explore the economic, social, health, and legal differences that individuals and groups face in their environment as a result of environmental processes, decision making, power relations, and law enforcement practices. This is largely related to the subjective perception of individuals and the perception of injustices by different actors. In the vast majority of environmental justice studies, spatiality provides a framework for interpreting and understanding environmentally unjust situations and processes. Environmental justice is therefore not only a natural, but also a socially dependent phenomenon, in which the key element is nevertheless the non-human factor (e.g. environmental events such as floods), which affects individuals and groups indifferent ways. As a result, an environmentally unjust state and situation may occur. The evolved injustices also interact with inherited spatial inequalities, existing socioeconomic systems, and the institutional structures that originally shape them. This paper summarizes the theoretical framework of environmental justice in geography and spatial sciences. The study adapts the theory of justice to post-socialist and Hungarian specificities and forms of environmental injustice, and examines decision-making processes and the perception of risks. In Hungary social problems and differences have been increasing in recent decades, and marginalisation and polarisation processes have added new spatial patterns to existing inequalities, directly and indirectly affecting environmental processes as well. Attempts at eliminating environmental injustices have resulted in new injustices, or deepened existing ones, due to the lack of a complex socio-environmental spatial approach of interventions. The solution to these injustices presupposes the effective and meaningful involvement of the affected people in policy-making and implementation processes, regardless of gender, age, origin, identity, or income. Otherwise, the unjust situation will persist and crisis areas affected by environmental injustices may develop.

show abstract

“…Magyarország március 17-én rendelte el a járványügyi határzárat, a hivatalos adatok szerint ekkorra 47 fertőzött volt az országban. A határzár időben jelent meg, s potenciálisan erőteljesen korlátozta a vírus további behurcolásának lehetőségeit (Hajdú-Rácz 2020) Nem adtak a rendelkezés tudomásulvételére elég időt a külföldön dolgozó magyaroknak és a tranzitban érdekelt szomszédos országok állampolgárainak a felkészülésre, az utazásuk megszervezésére. A rendelkezések életbe lépése után több ezer ember torlódott össze Hegyeshalomnál, több kilométeres kocsisor, többórás várakozás várt a belépni szándékozó magyarokra is.…”

Section: Magyarország: Vírus Vírusválság Határzár-reakciókunclassified

A globális, az európai uniós vírusválság határpolitikai hatásai.

Hajdú

2021

ScientSec

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

Összefoglaló. Az elmúlt mintegy másfél év alatt a COVID–19 vírus valójában több struktúrában megrengette a világot, az Európai Uniót és egyes országokat is. A világ államai rövid idő alatt bezárkóztak, az Európai Unió 30 napra lezárta külső határait, az egyes tagállamok pedig az uniós belső határokat is lezárták. Veszélybe került a schengeni rendszer. A Kárpát-medence államai az elsők között reagáltak a határok lezárásával. Az egyéni döntések kritikája erőteljesen megjelent az Európai Bizottság részéről. A globális, az európai és a szomszédállami folyamatok összefüggtek. A határok lezárása feltehetően hozzájárult a vírus terjedésének a korlátozásához. (Ausztrália példája ezt erősíti.) A határzárak a nemzetközi tranzitforgalomban, a határ menti területeken élők és az ingázók között okozták a legnagyobb bizonytalanságot, több esetben zűrzavart. Summary. According to the first ‘official announcement’ in December of 2019 the Covid-19 virus is reported to have emerged in China. The global spread of the virus was extremely fast. On 11 March 2020, the WHO declared Covid-19 to be a global pandemic. As of 31 March 2020 about 91% of the world population lived in countries with border and travel restrictions (border-closed world). The brief analysis reviews the main processes affecting EU and Member States borders, with a special regard to Hungary and its neighbours in the Carpathian Basin. On 17 March 2020, the EU closed its external borders for 30 days.to non-EU citizens. In parallel, a number of Member States decided to close their borders to both Schengen Zone members and third countries. As a response to border closures, the EU Commission and some states organized the repatriation of about 600,000 EU citizens. On 4 March, virus was officially reported to have been detected in Hungary. On 11 March the Hungarian Government declared a national state of emergency. On 15 March the first coronavirus-related death was announced. On 16 March the Government ordered the complete closure of Hungarian borders. After a border ‘traffic chaos’ along the Austrian-Hungarian border, the Hungarian Government – with collaborations with Romania – opened humanitarian corridors for foreign citizens. The possibilities of border crossings of citizens of seven neighbours of Hungary were formed not just by Hungary. In 2020 because of different changes (modifications, opening and closing) we could form at least three categories: open borders, partly open borders, closed borders. In the neighbouring countries (Austria, Slovakia, Ukraine, Romania, Serbia, Croatia, Slovenia) the progression of the epidemic followed the same pattern. Over the past year and a half the virus crisis has actually shaken many structures of the globalized world, the European Union and many countries in the Carpathian Basin. The virus crises has disrupted intensive connections between Hungary and neighbouring countries. Neither Hungary nor its neighbours were able to insulate themselves from the epidemic waves. The border restrictions primarily affected the movements of persons. Because of ‘permanent uncertainty’ commuters were the losers of the crisis.

show abstract

Államhatár-politikák az Európai Unióban és Magyarországon a globális koronavírus-válság kezdeti időszakában

Cited by 7 publications

References 0 publications

Helyek, terek, régiók a COVID-19-világjárvány árnyékában – egészségföldrajzi szemelvények

Helyek, terek, régiók a COVID-19-világjárvány árnyékában – egészségföldrajzi szemelvények

Environmental Justice and its geographical aspects in Hungary

A globális, az európai uniós vírusválság határpolitikai hatásai.

Contact Info

Product

Resources

About