Állami szerepvállalás a kelet-közép-európai kockázatitőke-piacon

Abstract

Közgazdasági szemle , lX ii. évf., 2015Közgazdasági szemle , lX ii. évf., . november (1172Közgazdasági szemle , lX ii. évf., -1195 Karsai Judit állami szerepvállalás a kelet-közép-európai kockázatitőke-piacon A cikk azt vizsgálja, hogy a kelet-közép-európai uniós országokban mennyire bizonyultak sikereseknek az állami és a nem állami szféra piaci együttműködé-sén alapuló kormányzati tőkeprogramok, mennyire hasznosították a fejlettebb kockázatitőke-ágazatot működtető országok állami tőkeprogramjainak korábbi tapasztalatait. Hasonlóan a Nyugaton alkalmazott tőkeprogramokhoz, a régió-beli konstrukciókra is jellemző a befektetésre rendelkezésre álló idő rövidsége, a befektetők kezét megkötő adminisztratív előírások sokasága, az alapok -gazdaságos működést akadályozó -kis mérete, valamint a nem állami befektetők között az intézményi befektetők korlátozott részvétele. A fejlett országokhoz képest hátrányt jelent a piaci szféra alapkezelőinek indokolatlan mértékű kedvezményezése és nem transzparens kiválasztása, továbbá a befektetési ajánlatok éretlensége. Ugyanakkor az állami tőkeprogramok egyik legnagyobb veszélye -a piaci befektetőket kiszorító hatás -fel sem merülhet a régióban.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: G23, G24, G28, M13. a kockázati tőke mind az innováció, mind a kis-és középvállalatok finanszírozá-sának előmozdításában fontos szerepet játszik. mivel a 2008-as gazdasági válság hatására a kockázatitőke-ágazatba áramló piaci források megcsappantak, az euró-pai unió egészében és különösen a kelet-közép-európai országokban 1 megnőtt a kormányzati részvétel jelentősége a kockázatitőke-alapok tőkeellátásában. e programok célja a tőkéhez nem jutó, ám nagy növekedési lehetőségek előtt álló, fejlett technológiát képviselő, induló és korai fejlődési szakaszban lévő cégek finanszíro-zásának elősegítése volt. a kormányzatok egyúttal ezektől várták a fejletlenebb tér-ségek felzárkózását, illetve új munkahelyek létrehozását, valamint a kockázatitőke-ágazat fejlődésének elő mozdítását is. * a cikk az otKa K105581. számú pályázat támogatásával készült. 1 a közép-kelet-európai régióba -a továbbiakban régió -e tanulmány a következő eu-tagállamokat sorolja: bulgária, Csehország, észtország, Horvátország,

Mit jelez a tulajdonosi szerkezet? – A tulajdonosi szerkezet és a vállalkozások teljesítményének kapcsolata információs aszimmetriák mellett a magyarországi kockázatitőke-befektetések tükrében

“…Ezen túl az árbevétel késleltettjei is szerepelnek a modellben, mivel okkal feltételezhető, hogy a vállalkozás ár-1 A kutatás időhorizontjának megválasztásának indoka, hogy a JEREMIE-program elindítását megelőző időszak kockázatitőke-piaca a szórványos aktivitás miatt nem volt alkalmas átfogó empirikus kutatásra, míg a 2015. után indított, többségükben tisztán állami és hibrid finanszírozású kockázatitőkealapok befektetései a rövid működési múlt miatt még nem engedik meg, hogy vizsgálatukból megbízható következtetéseket vonhassunk le. 2 A program részletes bemutatását lásd Becsky-Nagy és Fazekas (2015b), (2017), Karsai (2015), (2017) bevételének növekedése függ a korábbi időszak értékesítési szintjétől.…”

Az állam a kockázati tőkés szerepében

“…a cikk a következőkben a magyarországi tapasztalatokra építve mutatja be a tisztán állami, illetve a hibrid alapok hatását a finanszírozásban részesült vállalkozásokra. a 2010-et követő európai uniós és állami forrásokat felhasználó magyarországi kockázatitőke-programok a 2008-as válság hatására Kelet-Közép-európában -ezen belül magyarországon is -a nagy növekedési képességű kis-és középvállalkozásokat érintő finanszírozási rés kiszélesedett, amit az európai Unió a klasszikus kockázati tőke elterjesztésével és az erre a célra szánt források biztosításával igyekezett orvosolni (Karsai [2015]). a régióban az állami tőke egyre nagyobb szerepet játszott, ami magyarországon a 2010-es évtől a Jeremie-programon keresztül valósult meg.…”

“…a piaci modell esetében kialakuló pénzügyi közvetítés, a forrásokat biztosító korlátolt felelősségű tagok és az alapokat kezelő befektetők függetlensége, valamint a hatékony együttműködésük elősegítése érdekében kialakult kontrollmechanizmusok nem jöttek létre általánosan a hazai hibrid kockázati tőke gyakorlatában. a hibrid alapok esetében dominánssá váltak a nem független "captive" alapkezelők, amelyek forrásaikat nem intézményi befektetőktől gyűjtik, hanem egyetlen befektetőhöz kötődnek, aki nem független az alapkezelőtől (Karsai [2015]). a captive alapok esetében nem kerül sor az alapkezelők piaci befektetők általi validálására.…”

Résen van-e az állam? Az állami szerepvállalás hatása a kockázati tőke keresleti oldalára

“…a magyarországi hibrid alapok hatása a finanszírozott vállalkozásokra Foglalkoztatás a kockázatitőke-befektetések állami támogatása mellett szóló érvként emelhető ki a finanszírozásban részesült vállalkozások munkahelyteremtő képessége (Karsai [2015]). igaz ugyanakkor, hogy a munkahelyteremtés jelentős részben nem a kockázatitőke-befektetés időszaka alatt történik, a befektetések foglalkoztatásra gyakorolt hatása a kiszállást követően a befektetésben részesült vállalkozások éretté válásával válik igazán jelentős mértékűvé, ami akár a makroszintű adatokban is megjelenhet.…”

“…ezek nemcsak a magánforrások megjelenését ösztö-nözték a piacon, hanem az alapkezelők és a magánforrásokat nyújtó felek kapcsolatát is befolyásolták. a jeremie-program keretében létrejött hibrid alapok kezelői jellemzően nem független, hanem intézményi befektetőktől függő (captive) alapkezelők, mert forrásaik egyetlen befektetőtől származnak (Karsai [2015]). ezért a piaci szegmens méretéhez viszonyítva nagy mennyiségűnek tekinthető források nem pusztán a befektetések tekintetében vezettek túlkínálathoz, hanem a kínálati oldalon is lehetővé tették, hogy más ágazatokban működő befektetők jelenjenek meg a kockázatitőke-piacon.…”