Az emlőrákszűrés hatékonyságának javítására az elmúlt években számos technológiai
fejlesztés történt, amelyek többsége elsősorban a mammográfiai vizsgálat
kiegészítőjeként jelent meg. Az egyik ilyen, széles körben ismertté vált
technológia az automatizált emlőultrahang. A jelen célzott irodalomkutatás
célja, hogy bemutassa az automatizált emlőultrahang szűrési alkalmazásával
kapcsolatos szakmai álláspontokat és iránymutatásokat, valamint összegezze a
technológiával kapcsolatos vizsgálatokat leíró tudományos szakirodalmat. Az
automatizált emlőultrahangra vonatkozó információk összegyűjtésére célzott
irodalomkutatást végeztünk. Publikusan elérhető online adatbázisokban kerestünk
szakmai irányelveket és ajánlásokat, valamint tudományos közleményeket, amelyek
az emlőrák szűrésével és korai felismerésével foglalkoztak. Az irodalmi
áttekintés eredménye alapján kijelenthető, hogy az automatizált emlőszűrésről
mint kiegészítő technológiáról denz emlő esetén, számos információ áll
rendelkezésre, ugyanakkor az emlőrák szűrésével kapcsolatos irányelvek nem
foglalkoznak még ezzel a technológiával. A célzott irodalomkeresés során 9
klinikai vizsgálatot tekintettünk át. Ezek többsége egykaros vizsgálat,
viszonylag rövid követési idővel. A vizsgálatok többségét az USA-ban végezték.
Az eredmények jellemzően emlőrákszűréssel kapcsolatos, rövid távú kimenetekre
vonatkoztak: szenzitivitás, specificitás, daganatfelfedezési arány és
visszahívási arány. A technológia legfontosabb előnyének az utólagos
kiértékelés, valamint a reprodukálhatóság tekinthető. A vizsgálati eredmények
arra utalnak, hogy denz emlő esetén a technológiának a mammográfia mellett
történő, szűrési célú alkalmazása esetén növekszik az azonosított daganatok
száma a mammográfia egyedüli használatához képest. Legfőbb hátránya ugyanakkor a
megnövekedett visszahívási arány és az álpozitív esetek számának emelkedése.
Összességében megállapítható, hogy az automatizált emlőultrahang emlőrákszűrési
alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanságnak a csökkentésére további tudományos
bizonyítékokra van szükség. Orv Hetil. 2022; 163(35): 1374–1382.