Automated Measurements of Ankle-Brachial Index: A Narrative Review

Abstract

Peripheral artery disease (PAD) is an atherosclerotic disease that causes obstruction in lower limb arteries. It increases cardiovascular risk even in asymptomatic patients. Accurate diagnostic tools for identification of affected individuals are needed. Recently, there have been attempts to establish a reliable method of automated ankle-brachial index (ABI) identification. A search of PubMed database to identify studies assessing automatic ABI measurements in agreement with standard PAD diagnosis methods was conducted in December 2020. A total of 57 studies were analyzed in the review. The majority of analyzed studies found ABI measured by automatic oscillometric devices to be potentially feasible for use. Some note that, even though the Doppler and oscillometric methods are not fully interchangeable, the oscillometric devices could be used in screening. Significantly fewer publications are available on automatic plethysmographic devices. For photoplethysmography, most studies reported either good or moderate agreement with reference standards. For air plethysmography, poorer agreement with Doppler ABI is suggested. It is noted that pulse volume recording (PVR) function may improve the diagnostic accuracy of the devices.

Duplex ultrasound and pedal acceleration time as tools to evaluate foot perfusion: a literature review

“… 15 The ABI is a first-line, non-invasive measure that is accessible, reproducible, inexpensive, and ideally indicated for all patients with a history or physical examination suggestive of PAD. 16 - 19 Patients with claudication and an ABI < 0.9 have the diagnostic criteria for PAD. 12 , 14 …”

Az automata, négy végtagi vérnyomásmérő készülékek szerepe a perifériás verőérbetegség szűrésében

“…Ezen okok miatt joggal tehetjük fel a kérdést, hogy létezik-e olyan vizsgálómódszer, ami kiküszöböli a viszonylagos szubjektivitást, könnyen kivitelezhető, nem igényel különösebb betanítást, lerövidíti a vizsgálati időt, ezáltal könnyebben lenne használható az alapellátásban vagy éppen szűrőprogramok keretében. Az utóbbi években elérhetővé váló automatizált, speciálisan a BKI meghatározására kifejlesztett négy végtagi vérnyomásmérő készülékeket alapvetően két nagy csoportba oszthatjuk, a foto-vagy levegőkiszorításos pletizmográfiás elven és az oszcillometriás elven működő készülékekre (14). Általánosságban elmondható, hogy a készülékek könnyen kezelhetők, a vizsgálónak csak a négy végtagi mandzsettákat kell felhelyeznie, majd számítógépes szoftver segítségével gombnyomással tudja indítani a mérést.…”

“…A fotopletizmográfia elvén működő készülékek esetében a fotoszenzor infravörös fényt bocsát ki, majd a mandzsetták leengedésekor visszatérő véráramláskor ennek visszaverődését detektálja, a mandzsettában ekkor mért nyomásérték megfeleltethető az adott végtag szisztolés nyomásának. A levegőkiszorításos vagy volumenpletizmográfia esetében a mandzsetta két kamrára van osztva, a felső szupraszisztolés értékre való felpumpálása elzárja a véráramlást az adott végtagi artériában, majd a nyomás fokozatos leengedésével visszatérő véráramlást az alsó kamra a végtag térfogatváltozásaként érzékeli (14). Oszcillometriás elven működő készülékek esetén a szív által generált artériás pulzációt a mandzsettában lévő szenzor nyomásváltozásként érzékeli.…”

“…A pletizmográfiás elven működő készülékek egyelőre kevésbé elterjedtek, velük kapcsolatban kevesebb tanulmány áll rendelkezésre, az egyetlen ezt a módszert is érintő metaanalízis 2021 végén került publikálásra. A levegőkiszorításos pletizmográfia eredményeit kevés-bé tartják biztatónak, önmagában alkalmazva alacsony szenzitivitásúnak bizonyult a Doppler-módszerhez viszonyítva, pulzusforma-analízissel kombinálva viszont pontosabbnak írták le (14). A fotopletizmográfiás készülékek esetében jó vagy mérsékelt egyezést mutattak ki a standard Doppler-módszerhez képest, ugyanakkor több esetben is azt találták, hogy az így mért nyomásértékek magasabbak a Dopplerrel mért értékekhez viszonyítva.…”

“…A fotopletizmográfiás készülékek esetében jó vagy mérsékelt egyezést mutattak ki a standard Doppler-módszerhez képest, ugyanakkor több esetben is azt találták, hogy az így mért nyomásértékek magasabbak a Dopplerrel mért értékekhez viszonyítva. Szenzitivitásuk az elérhető néhány tanulmány alapján széles skálán (20-100%) mozog, a magas értéket egy kis esetszámú vizsgálatban írták le (14).…”