Automatic Coding Procedures for Collaborative Problem Solving

Adams, Raymond J.; Vista, Alvin; Scoular, Claire; Awwal, Nafisa; Griffin, Patrick; Care, Esther

doi:10.1007/978-94-017-9395-7_6

Cited by 27 publications

(22 citation statements)

References 12 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Capturing communication. Process data is a useful tool in educational assessment and is particularly useful for modelling and evaluating collaborative assessments (R. Adams et al, 2015;Von Davier & Halpin, 2013;Zoanetti, 2010). In particular the contents, sequence and frequency of communication between students in the process data stream can provide detailed indicators of the dynamics between students.…”

Section: Test Designmentioning

confidence: 99%

Comparative analysis of student performance in collaborative problem solving: What does it tell us?

Scoular

Eleftheriadou

Ramalingam

et al. 2020

Australian Journal of Education

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

Collaboration is a complex skill, comprised of multiple subskills, that is of growing interest to policy makers, educators and researchers. Several definitions and frameworks have been described in the literature to support assessment of collaboration; however, the inherent structure of the construct still needs better definition. In 2015, the Organisation for Economic Cooperation and Development, in their Programme for International Student Assessment assessed 15-year-old students’ collaborative problem solving achievement, with the use of computer-simulated agents, aiming to address the lack of internationally comparable data in this field. This paper explores what the data from this assessment tell us about the skill, and how these data compare with data from two other assessments of collaboration. Analyses enable comment on the extent to which the three assessments are measuring the same construct, and the extent to which the construct can be covered using computer-based assessments. These investigations generate better understanding of this complex and innovative domain.

show abstract

Section: Test Designmentioning

confidence: 99%

Comparative analysis of student performance in collaborative problem solving: What does it tell us?

Scoular

Eleftheriadou

Ramalingam

et al. 2020

Australian Journal of Education

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…We have developed some games on this platform named as animal farm, rocket ship, and flower garden. How to measure the ability of the students using different assessment framework for collaborative problem solving tasks or games are described in [14][15][16][17][18][19].…”

Section: *Author For Correspondencementioning

confidence: 99%

Generic log files and algorithms developed for educational multiplayer games

Alom¹,

Scoular²,

Awwal³

2017

IJACR

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

“…A szerzők komoly lépéseket tettek ebbe az irányba, ám úgy tűnik, az automatikus értékelés egyelőre a chatszövegek felszíni jegyei alapján fog megvalósulni későbbi méréseikben. Meghatározták, hogy az egyes problémák modelljük mely részké-pességeit tették mérhetővé, az adott részképességekhez pedig változókat rendeltek, pél-dául mennyi az összes megszólalás száma, mekkora az első megszólalásig eltelt idő, megjelenik-e egy megfelelő kulcsszó a válaszban, szerepel-e kérdőjel az üzenetekben bizonyos pontokon és hány darab (Adams, Vista, Scoular, Awwal, Griffin, & Care, 2015). Ezeknek a tulajdonságoknak a felhasználása valóban kézenfekvő, hiszen relatíve könnyedén kvantifikálhatóak, azonban kizárólag ezekre alapozva döntést hozni az egyén képesség-szintjéről anélkül, hogy a társalgás tényleges tartalmát ellenőriznénk, torz következteté-sekhez vezethet.…”

Section: A Kollaboratív Problémamegoldó Képesség Mérésére Irányuló Emunclassified

Theoretical and Methodological Considerations in Assessing Collaborative Problem Solving Competence: Results of a Pilot study

Pásztor-Kovács

2016

Magyar Pedagógia

View full text Add to dashboard Cite

Az infokommunikációs technológia (IKT) rendkívüli sebességű fejlődése, az ezzel -töb-bek között -összefüggésben jelentkező nagymértékű gazdasági és társadalmi változások a munkaerő-piaci igényeket is átrendezik (Kozma, 2009;Molnár, 2011). A 21. század egyre inkább újszerű, 21. századi képességeket követel munkavállalóitól (Binkley, Erstad, Herman, Raizen, Ripley, Miller-Ricci, & Rumble, 2012). A kollaboratív vagy csoportos problémamegoldó képesség egyike ezeknek a modern munkahelyeken nélkülözhetetlen képességeknek (Neubert, Mainert, Kretzschmar, & Greiff, 2015). Vitathatatlan fontosságú fejlesztéséhez megfelelő mérőeszközökre is szükség van, melyekkel a fejlődés mértékét nyomon követhetjük. Annak ellenére, hogy aktuálisan több nemzetközi kutatócsoportnak is célja a konstruktum empirikus meghatározása, nincsen konszenzus arról, hogy pontosan mit értünk alatta. Kevés empirikus tapasztalattal rendelkezünk a képesség kapcsán, illetve számos vitás kérdés megválaszolása, módszertani akadály leküzdése előtt állunk egy jól működő, a képesség mérését lehetővé tevő mérőeszköz kialakításának útján.Jelen tanulmányban ismertetjük a kollaboratív problémamegoldó képesség mérésének módszertani kihívásait, illetve az eddig született megoldásokat, mérési irányzatokat. Ezzel összefüggésben saját, a képességre irányuló kutatásunk módszertani megfontolásait és első eredményeit, tanulságait is közöljük. Mit nevezünk kollaboratív problémamegoldó képességnek?A kollaboratív problémamegoldást mint folyamatot, illetve az azt lehetővé tevő képes-séget többféle módon, eltérő összetettséggel és mélységgel definiálják. O'Neil, Chuang és Chung (2003) Zhang (1998) meglehetősen tág értelmezését fogadják el, miszerint a kollaboratív problémamegoldás olyan problémamegoldó tevékenységekre utal, amelyek egyének egy csoportjának interakcióit foglalják magukban.Az ACT21S (Assessment & Teaching of 21 st Century Skills) projekt, ami a 21. századi képességek feltérképezésére és vizsgálatuk különböző eljárásainak kidolgozására vállal-kozott, szintén célul tűzte ki e képesség mérését (Griffin, McGaw, & Care, 2012;. Ebben a leírásban a kollaboratív problémamegoldás közös tevékenységet jelent, mely során párok vagy kisebb csoportok lépések sorozatát hajtják végre, hogy egy

show abstract

Automatic Coding Procedures for Collaborative Problem Solving

Cited by 27 publications

References 12 publications

Comparative analysis of student performance in collaborative problem solving: What does it tell us?

Comparative analysis of student performance in collaborative problem solving: What does it tell us?

Generic log files and algorithms developed for educational multiplayer games

Theoretical and Methodological Considerations in Assessing Collaborative Problem Solving Competence: Results of a Pilot study

Contact Info

Product

Resources

About