Az alacsony dózisú CT-vel végzett tüdőrákszűrés                     magyarországi egészség-gazdaságtani elemzésének koncepcionális                     terve

Vokó, Zoltán; Barra, Magdolna; Molnár, Anett; Klinke, Anna; Bajzik, Gábor; Horváth, Ildikó; Moizs, Mariann; Nagy, Balázs

doi:10.1556/650.2017.30731

Cited by 3 publications

(4 citation statements)

References 29 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Ezzel párhuzamosan zajlik a fentebb említett Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház tüdőrákszűrési programja, melyben az első fázis során 358 ember közül 5 beteget sikerült kiemelni, és 2020 végéig még több száz szűrést vé geztek el. Az egészséggazdaságtani vizsgálatok tervezése 2017-ben a korábban említett centrumok és a Syreon Kutatóintézet szakmai együttműködésével indult [24]. Az első, először nemzetközi [25], később magyar adatokkal is feltöltött [26] egészség-gazdaságtani modell eredményeit több konferencián is bemutattuk.…”

Section: Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatóunclassified

“…Vizsgálatunk a HUNCHEST első eredményeit használó költséghatékonysági modell [24,25] paramétereit használva méri fel az LDCT-tüdőrákszűrés várható hatását a közfinanszírozó költségvetésére. Ötéves időtávon -amely a finanszírozó szempontjából közép-, egy megelőzési program szempontjából rövid távnak értékelhető -évi 3,3-1,9 milliárd Ft-os költségkiáramlással lehet számolni.…”

Section: Megbeszélésunclassified

See 1 more Smart Citation

A kis dózisú komputertomográfiával történő tüdőrákszűrés költségvetési hatása

Nagy

Szilbehorn

Klinke

et al. 2021

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

Összefoglaló. Bevezetés: Korábbi vizsgálatunk szerint a kis dózisú komputertomográfiával évente végzett tüdőrákszűrés 50–74 éves dohányzók körében költséghatékony, és az 55–74 évesek körében költségmegtakarító. Célkitűzés: Ennek a vizsgálatnak a célja a korábbi hosszú távú költséghatékonysági elemzés kiegészítése egy finanszírozó szempontú, rövid és középtávú költségvetési hatásvizsgálattal. Módszer: Egészség-gazdaságtani modellünk az 50–74 éves, naponta dohányzó lakosság tüdőrákszűrésének költségét hasonlítja össze a szervezett szűrésben nem részesülő, naponta dohányzó lakosság költségével. Ehhez megvizsgáljuk a célpopuláció létszámának alakulását, az eredményes elérés és felfedezés valószínűségét, továbbá a szűrés nyomán felmerülő terápiás költségeket és megtakarításokat. A szűrés és a kivizsgálások után diagnosztizált betegek útját az érvényben lévő hazai ellátási protokollnak megfelelően követjük. A kezelések eredményességét a HUNCHEST-felmérés adatai alapján, a kezelésekhez tartozó beavatkozások költségét közfinanszírozási adatok alapján számoljuk. Eredmények: A kis dózisú komputertomográfiával történő tüdőrákszűrés az érintett lakosság 10%-ának várható részvétele mellett a kezdeti évben mintegy 3,3 milliárd, az 5. évben 1,9 milliárd Ft éves többletkiadással jár. A 3. évig szűréssel felfedezett betegek terápiája többe kerül, mint a szűrés nélkülieké, ugyanakkor a 4. és 5. évben a szűrés nélküli csoportban a későbbi stádiumban felismert betegek kezelési költsége már meghaladja a szűrt betegek terápiás költségét. A 3. évtől folyamatosan növekvő terápiás megtakarítás a teljes szűrés költségét a 10. évre az 1. év kiadásának 20%-ára csökkenti. Következtetések: A kis dózisú komputertomográfiával történő tüdőrákszűrés bevezetése évi 2,6 milliárd Ft többletforrást igényelne, és folyamatos kiadáscsökkenés mellett hosszú távon akár nettó megtakarítást is eredményezhet a nem szervezett szűréshez képest. A kockázati csoportok pontosítása, például kiemelt földrajzi területeken végzett célzott szűrés tovább javíthatja az eredményeket. Orv Hetil. 2021; 162(24): 952–959. Summary. Introduction: Our earlier analysis indicated that screening lung cancer patients with low-dose computed tomography amongst smokers between age of 50–74 and between age of 55–74 is cost-effective and cost-saving, respectively. Objective: This study aims to extend the long-term cost-effectiveness analysis with short- and mid-term budget impact analysis. Method: The health economic model compares the cost of nationwide screening amongst smokers between 50–74 years to the current occasional screening policy. The analysis determines the size of the target population, recruitment rates and market uptake. Health care finance costs associated with the patient pathways are determined by national guidelines and clinical practice. Screening and treatment effectiveness are based on the HUNCHEST survey and international scientific literature, while the cost of health states and events are determined using national tariffs. Results: Assuming 10% uptake of low-dose computed tomography screening for the target population will cost an additional 3.3 billion HUF and 1.9 billion HUF in the 1st and 5th years, respectively. Until the 3rd year, new patients’ treatment costs exceed costs due to late discovery and delay in treatment. This pattern is changing from the 4th year on. Due to timely care savings by the 10th year in the screened population will reduce total costs to the 20% of the first year costs. Conclusions: Introduction of national screening for lung cancer patients with low-dose computed tomography is estimated to cost around additional 2.6 billion HUF/year and could end up in net savings in the long run. Identification of risk groups according to regional or other strata could increase the effectiveness and efficiency of the program. Orv Hetil. 2021; 162(24): 952–959.

show abstract

Section: Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatóunclassified

Section: Megbeszélésunclassified

A kis dózisú komputertomográfiával történő tüdőrákszűrés költségvetési hatása

Nagy

Szilbehorn

Klinke

et al. 2021

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A kiszűrt betegek aránya a nemzetközi trendeknek megfelelő, az álpozitívak aránya a hasonló góckövetési algoritmust alkalmazó NELSON vizsgálattal egybevethető. Az LDCT-tüdőrákszűrés bevezetése azonban komoly gazdasági elemzéseket igényel [20], a megfelelő rizikócsoportok kiválasztása és a szűrési gyakoriság kialakítása érdekében jelenleg is nemzetközi kutatások folynak.…”

Section: Eredeti Közleményunclassified

Kezdeti tapasztalatok a HUNCHEST – alacsony dózisú CT-tüdőrákszűrési pilotprogrammal

et al. 2018

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

Introduction: Lung cancer is the cause of death of around 8000 Hungarians each year. Aim: International studies have proved that low-dose CT (LDCT) screening lowers the lung cancer mortality of high risk patients. The HUNCHEST pilot study launched in 2014 studies the possibilities of a lung cancer screening programme in Hungary. The study is also aimed at showing whether there is an increased number of detected lung cancer in the subgroup with chronic obstructive pulmonary disease (COPD). Method: COPD and nonCOPD subjects, smokers and non-smokers are screened with low-dose CT in the 50–79 age group. Results and conclusion: The study is still undergoing recruitement, but in the light of the first results, the principles of the screening programme at the National Korányi Institute of Pulmonology are also presented. Orv Hetil. 2018; 159(43): 1741–1746.

show abstract

“…A PET-képalkotás segítségével az élő szervezetben zajló biológiai folyamatok mérhetővé válnak (metabolikus aktivitás, a daganatszövet legmalignusabb részei, tumorhatárok stb. ), és anatómiai adatok ötvözésével (CT/MRI) az elváltozások nagyobb pontosságú morphometabolikus leírását teszik lehetővé [16,17].…”

Section: Eredeti Közleményunclassified

A PET/CT szerepe a sugárkezelésre kerülő betegek N és M klinikai stagingjében, a terápia meghatározásában. Intézeti tapasztalatok

et al. 2018

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

Introduction and aim: The aim of our study was to investigate changes in clinical staging N (lymph node) and M (distant metastasis) in patients who receive PET/CT-based 3D radiotherapy within complex oncological treatment, and compare to conventional cross-sectional imaging staging technique. We also investigated the presence of PET/CT-detected second tumors and the effect of PET/CT on therapeutic decisions. Method: From the 1st of January 2015 to the 30th of November 2016, 192 patients (n = 192) were treated with PET/CT-based radiation (109 head, 44 lung, 28 rectum and 11 cervical localization) in the Oncoradiology Institute of the Health Center of the University of Kaposvár. All patients received conventional cross-sectional and PET/CT imaging in accordance with the valid investigation protocol. The average time interval between the two cross-sectional investigations was 5.2 weeks. Clinical N and M staging was performed on the basis of the classification of the American Joint Committee on Cancer (AJCC) and the Union of International Cancer Control (UICC). Results: By analyzing the clinical stages N and M separately, based on the results of the PET/CT studies, the N stage was changed in 77 cases and the M stage changed in 31 cases. Overall, the PET/CT study resulted in higher clinical stages in 68 (35.4%) patients and lower clinical stages in 14 (7.3%) patients. The treatment plan was changed in 9% of the patients (n = 18) (definitive versus palliative treatment) and the extension of radiotherapy treatment target volume (PTV) was indicated in 20% of the patients (n = 39) due to the change in clinical lymph node status. PET/CT also detected secondary tumors in 15 (8%) patients. Conclusion: Based on our results, the addition of PET/CT to conventional cross-sectional staging imaging permits a more accurate clinical classification of N and M stages and significantly influences therapeutic decisions. PET/CT imaging also provides a great help in detecting occult second tumors. The results of our Institute harmonize with the international data available in the literature. Orv Hetil. 2018; 159(39): 1593–1601.

show abstract

Az alacsony dózisú CT-vel végzett tüdőrákszűrés magyarországi egészség-gazdaságtani elemzésének koncepcionális terve

Cited by 3 publications

References 29 publications

A kis dózisú komputertomográfiával történő tüdőrákszűrés költségvetési hatása

A kis dózisú komputertomográfiával történő tüdőrákszűrés költségvetési hatása

Kezdeti tapasztalatok a HUNCHEST – alacsony dózisú CT-tüdőrákszűrési pilotprogrammal

A PET/CT szerepe a sugárkezelésre kerülő betegek N és M klinikai stagingjében, a terápia meghatározásában. Intézeti tapasztalatok

Contact Info

Product

Resources

About