Összefoglaló.
Bevezetés: A SARS-CoV-2-fertőzés elhúzódó tüneteit 4 héten túl
poszt-COVID–19-tüneteknek nevezzük, és fennállási idő szerint csoportosítjuk.
Célkitűzés: A vizsgálat célja egy háziorvosi körzet
megközelítőleg állandó populációjában megfigyelni, hogy adott időintervallumon
belül a SARS-CoV-2-fertőzöttek között milyen arányban, milyen jellegű
poszt-COVID–19-tünetek alakulnak ki, és mennyi ideig tartanak.
Módszer: 282 SARS-CoV-2-beteg tüneteit 2020. szeptember 1.
és 2021. szeptember 1. között követtük, 4 hetente, 15–42 héten át – elhúzódó
szaglászavar esetén 30–50 héten át –, elsősorban telefonos interjúk
segítségével. Eredmények: Egy hónapon túli panaszok a betegek
67%-ában (170 fő) alakultak ki. A leggyakoribb tünet a fáradékonyság (79 fő,
29%) és a szaglászavar volt (74 fő, 27%). Az utóbbi jellemzően nem dohányzók
körében lépett fel, és a COVID–19-fertőzöttek 2,5%-ában 43 héten túl is
fennmaradt. A fáradékonyság panaszköre a poszt-COVID–19-betegek 46%-át
érintette. Ezen betegek szignifikánsan hosszabb időt töltöttek
keresőképtelenségi állományban, mint azok, akik nem voltak fáradékonyak (12,3
vs. 19,7 nap). Az enyhe SARS-CoV-2-fertőzést követő súlyos
fáradékonysággal küzdő betegek a panaszaikat szindrómaszerűen írták le, melyre
jellemző volt a palpitáció, a fáradékonyság, a terhelésre jelentkező légszomj,
az alvászavar, a laza széklet és a posturalis panaszok. Ezek átlagosan 19 hét
alatt múltak el. Megbeszélés: A poszt-COVID–19-tünetek
kialakulása enyhe lefolyás mellett is gyakori, a lefolyás súlyossága sok esetben
nincs arányban a poszt-COVID–19-fáradékonyság súlyosságával. A
posztakut-COVID–19-fáradékony betegek kórházi kezelést nem igénylő csoportja
számos tényező alapján elkülöníthető a posztakut-COVID–19-fáradékony betegek
hospitalizált csoportjától. Következtetés: Az enyhe
COVID–19-fertőzést is követheti elhúzódó fáradékonyság poszt-COVID–19-tünetként,
mely spontán regrediál. SARS-CoV-2-fertőzést követően hosszú távon fennmaradhat
szaglászavar, illetve a középsúlyos és súlyos COVID–19-eseteket követően
fáradékonyság. Orv Hetil. 2022; 163(9): 335–342.
Summary.
Introduction: Extended symptoms may develop after a SARS-CoV-2
infection. We refer to these as post-COVID–19 symptoms and they are grouped
according to time duration. Objective: The aim of the study was
to follow all COVID–19 infected patients in a family practise, to observe all
post-COVID–19 symptoms, symptom development rates and to document how long they
last. Method: 282 SARS-CoV-2 patients were followed mainly
through telephone interviews between 01. 09. 2020 and 01. 09. 2021.
Post-COVID–19 symptoms were monitored for 15–42 weeks every 4 weeks (30–50 weeks
in cases of delayed hypsomia). Results: Symptoms lasting longer
than a month developed in 67% of all patients (170 cases). The most frequent
symptoms were fatigue (79 cases, 29%) and hyposmia (74 cases, 27%). The latter
mainly developed in non-smokers, affecting 2,5% of all COVID–19 patients beyond
43 weeks. Fatigue affected 46% of all post-COVID–19 patients. Sick leave was
significantly longer among these patients (19.7 vs. 12.3 days
in patients with no fatigue). Severe post-COVID–19 fatigue in non-hospitalized
patients presented in a sydrome-like appearance displaying palpitations,
fatigue, dyspnoea, sleep disturbances, loose stools and postural complaints.
These regrediated after 19 weeks. Discussion: Post-COVID–19
symptoms often develop after a mild COVID–19 infection. Severity of COVID–19
infection and severity of post-COVID–19 symptoms often do not correlate. Groups
of hospitalized and non-hospitalized post-acute COVID patients with fatigue can
be distinguished by many attributes. Conclusion: Mild COVID–19
infections may also be followed up by severe fatigue, but it spontenaously
regrediates. Long-term effects of COVID–19 are permanent hyposmia and fatigue
(the latter affect some hospitalized COVID–19 patients). Orv Hetil. 2022;
163(9): 335–342.