Az egész életen át tartó tanulás óvodás-, és kisiskoláskori megalapozásának vizsgálata

Abstract

A globalizáció kihívásaira reagálva az egész életen át tartó tanulás a 21. század vezető tanulási-tanítási paradigmájává vált. A koncepcióhoz köthető tudományos munkák és a köznevelési szabályozás dokumentumai egyaránt hangsúlyozzák az első 12 év fontosságát az egész életen át tartó tanulásban (Berman, 1984; Kraiciné, 2009; ÓNOAP, 2012; NAT, 2012). Ennek ellenére azonban máig nem születtek olyan kutatások, amelyek az alapozó szakasz, az óvodás-, és koragyermekkor vizsgálatával foglalkoznának e tekintetben. Kutatásunk ezt az űrt hivatott betölteni, hiszen a pedagógusok tevékenységén és nézetein keresztül vizsgálja az egész életen át tartó tanulás alapozó szakaszát. Kutatási célunk elérése érdekében 5 kutatási kérdést állítottunk fel, amelyek az kutatási eszközeink megbízhatóságára és érvényességéra fókuszálnak (K1), a pedagógusok LLL támogató tevékenységeit (K2), LLL nézeteit (K3), tevékenységeik és nézeteik összehasonlítását (K4) célozzák, valamint az óvodapedagógusok és a tanítók összehasonlítása is sor kerül az egész életen át tartó tanulás tevékenysége és ahhoz köthető nézeteik szempontjából (K5). Kombinált kutatásunkban kérdőív (N = 603), megfigyelés (N = 65) és interjú (N = 201) segítségével vizsgáltuk az óvodapedagógusokat és tanítókat. Elméleti keretünk egy saját fejlesztésű modell, amely Klug et al. (2014) munkáján és kvalitatív előkutatásunk eredményein alapszik. A validálás és a megbízhatóság érdekében triangulációt alkalmaztunk és statisztikai elemzéseket végeztünk (EFA, CFA, Cronbach Alpha). Az adatgyűjtés 2019-ben és 2020-ban történt. A kérdőíves felmérést online platformon, szakértői mintavétel segítségével végeztük, majd az adatok elemzéséhez az SPPS, az AMOS és az Atlas.ti szoftereket használtuk. Eredményeink azt mutatták, hogy a pedagógusok LLL nézetei erősen befolyásolják LLL tevékenységüket (33%). Az LLL-lel kapcsolatos gondolkodásuk azonban gyakran egydimenziós, amit a „tanulás” kifejezés miatti félreértések is okozhattak. A motiváció bizonyult a leghangsúlyosabbnak az LLL támogatásában, azonban felfedeztünk néhány különbséget az óvodapedagógusok és a tanítok között a támogatás módjában. Míg az óvodapedagógusok a motivációban bizonyultak aktívabbnak a LLL támogatásában, addig a tanítók részmintáján az önszabályozás volt hangsúlyosabb az óvodapedagógusokhoz képest. Kutatásunk eredményei jó kiindulópontot jelentenek további tudományos munkák megalapozásához, valamint a pedagógia gyakorlata számára is, hiszen alapul szolgálhatnak a 21. századi, új módszertani kultúra megismeréséhez is.