The education of children in the Age of Knowledge is a challenge for educators all over the world since it is questionable how we can educate learners to become responsible citizens in different areas. Finding a suitable methodology is a highlighted goal of present-day educational researches. The intention of our work is to contribute to this dispute with a research investigating the challenge-based-learning-adapting European UKids programme designed for eight-to-eleven-year-old learners. This intention aims to support their education for sustainability and to develop social entrepreneurship and life-long learning. The program is a professional collaboration among university teachers, primary school teacher candidates and learners, thus the research manages this triplet as a complex entity.The scientific paradigm and structure of present paper is rather nonconventional since, instead of presenting an empiric research, it interprets some peculiarities of many research units with the help of mixed methodology. Four research phases had been distinguished, the first three of these applied quantitative research methods.Results suggest that the learners are somewhat satisfied with their schooling and learning circumstances. Although they prefer constructive learning strategies, teacher-directed methods are still more popular among the responses which means that the non-traditional work forms are rather unfamiliar to them. The programme affected their skills and competences in a positive way. An age-specific (socio) psychological dichotomy was detected; however, the framework of the UKids programme was able to handle it. Both challenge-based learning and the UKids programme turned out to be suitable for educating and developing children in a complex way, and they are able to trigger innovation in teacher-training.

No abstract

Csíkos Csaba (2020). A neveléstudomány kutatásmódszertanának alapjai. Elte Eötvös Kiadó, p. 118, Budapest. ISBN 978-963-489-248-9https://www.eltereader.hu/media/2020/12/web_Csikos-Csaba_Bevezetes__.pdf

Lifelong learning (LLL) became a basis for education policies in the 21st century. The GLLI (Global Lifelong Learning Index) ranks countries based on their performance in LLL (Kim, 2016). The present paper aims to compare a successful country (Germany) with a mid-performing country (Hungary) in two ways: (1) by comparing the two countries’ framework strategies and training requirements for lifelong learning, and (2) by comparing prospective views on learning in Hungarian (NH=14) and German (NG=14;) kindergarten student teacher groups using Verges’ association matrices in order to identify the key LLL elements in their views. The target group for the qualitative research was selected based on the pedagogical phenomenon that the views of prospective teachers have a great impact on their later work, including in relation to child development (Ránki, 2002; Dudás, 2005; Takács, 2016). The results show that there are some differences in the interpretation of LLL between the two countries, which can be observed in the regulatory documents and the associations made by student kindergarten teachers. The results reveal differences in the importance of self-regulated learning, learning motivation and social competences, and some common elements, like playfulness or joy, in learning activities.

A globalizáció kihívásaira reagálva az egész életen át tartó tanulás a 21. század vezető tanulási-tanítási paradigmájává vált. A koncepcióhoz köthető tudományos munkák és a köznevelési szabályozás dokumentumai egyaránt hangsúlyozzák az első 12 év fontosságát az egész életen át tartó tanulásban (Berman, 1984; Kraiciné, 2009; ÓNOAP, 2012; NAT, 2012). Ennek ellenére azonban máig nem születtek olyan kutatások, amelyek az alapozó szakasz, az óvodás-, és koragyermekkor vizsgálatával foglalkoznának e tekintetben. Kutatásunk ezt az űrt hivatott betölteni, hiszen a pedagógusok tevékenységén és nézetein keresztül vizsgálja az egész életen át tartó tanulás alapozó szakaszát. Kutatási célunk elérése érdekében 5 kutatási kérdést állítottunk fel, amelyek az kutatási eszközeink megbízhatóságára és érvényességéra fókuszálnak (K1), a pedagógusok LLL támogató tevékenységeit (K2), LLL nézeteit (K3), tevékenységeik és nézeteik összehasonlítását (K4) célozzák, valamint az óvodapedagógusok és a tanítók összehasonlítása is sor kerül az egész életen át tartó tanulás tevékenysége és ahhoz köthető nézeteik szempontjából (K5). Kombinált kutatásunkban kérdőív (N = 603), megfigyelés (N = 65) és interjú (N = 201) segítségével vizsgáltuk az óvodapedagógusokat és tanítókat. Elméleti keretünk egy saját fejlesztésű modell, amely Klug et al. (2014) munkáján és kvalitatív előkutatásunk eredményein alapszik. A validálás és a megbízhatóság érdekében triangulációt alkalmaztunk és statisztikai elemzéseket végeztünk (EFA, CFA, Cronbach Alpha). Az adatgyűjtés 2019-ben és 2020-ban történt. A kérdőíves felmérést online platformon, szakértői mintavétel segítségével végeztük, majd az adatok elemzéséhez az SPPS, az AMOS és az Atlas.ti szoftereket használtuk. Eredményeink azt mutatták, hogy a pedagógusok LLL nézetei erősen befolyásolják LLL tevékenységüket (33%). Az LLL-lel kapcsolatos gondolkodásuk azonban gyakran egydimenziós, amit a „tanulás” kifejezés miatti félreértések is okozhattak. A motiváció bizonyult a leghangsúlyosabbnak az LLL támogatásában, azonban felfedeztünk néhány különbséget az óvodapedagógusok és a tanítok között a támogatás módjában. Míg az óvodapedagógusok a motivációban bizonyultak aktívabbnak a LLL támogatásában, addig a tanítók részmintáján az önszabályozás volt hangsúlyosabb az óvodapedagógusokhoz képest. Kutatásunk eredményei jó kiindulópontot jelentenek további tudományos munkák megalapozásához, valamint a pedagógia gyakorlata számára is, hiszen alapul szolgálhatnak a 21. századi, új módszertani kultúra megismeréséhez is.