Az egyéni felelősség szerepe az egészség kialakításában és megtartásában

Mató-Juhász, Annamária

doi:10.26649/musci.2017.136

Cited by 2 publications

(2 citation statements)

References 1 publication

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Konkrétan a szív-és érrendszeri megbetegedések és a daganatos kórképek gyakoriságát befolyásolja például már akár a depressziós tünetek megléte is, annak klinikai stádiuma pedig egyértelműen fokozza a morbiditást és a mortalitást. 13,14,15 A megfelelő életmód (beleértve a testi, a lelki és a szociális egészség dimenziókat is) jelentősen hozzájárul az élethossz, az egészségben eltöltött életévek számának növekedéséhez és az életminőség javulásához, gazdasági potenciált eredményezve. A kérdés az, hogy hogyan érhető el leghatékonyabban, hogy a lakosság egészségmagatartása támogassa ezt.…”

Section: Bevezetésunclassified

Egészségnevelési attitűd és egészségmagatartás középiskolai pedagógusok körében

2021

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: Az egészséggel kapcsolatos értékek formálásához a társadalom minden tagja hozzájárul: az egyének, a közösségek, a munkahelyek, továbbá az oktatási színterek is. A gyermekkorban formálódó egészségmagatartás jelentős hatással van az egyén későbbi életére, valamint kulcsszerepet játszik a lakosság egészségi állapotának javításában. A közösségbe kerüléssel a család, mint elsődleges szocializációs színtér mellett a pedagógusok saját magatartási mintájukkal döntő befolyással bírnak a gyermekek egészségkultúrájára. Direkt oktató és nevelő tevékenységük mellett, a viselkedésükkel nagy befolyással bírnak a tanulók egészségmagatartásának alakításában. Módszertan: 2019. márciusa és novembere között végeztünk kvantitatív, leíró jellegű keresztmetszeti felmérést 14 szegedi középiskola pedagógusai körében, célzott mintavétellel (N = 200). Az adatgyűjtés online módon zajlott, a kitöltés önkéntes és anonim volt. Az adatgyűjtés eszköze saját szerkesztésű kérdésekből összeállított kérdőív volt. IBM SPSS Statistics Version 25.00 szoftver segítségével leíró statisztikai elemzés mellett khí-négyzet-, Mann–Whitney U- és Kruskal–Wallis-próbát végeztünk 95%-os valószínűségi szinten (p < 0,05). Eredmények: Az egészségnevelési attitűd vonatkozásában több szociodemográfiai kapcsolat is igazolódott: a nők pontosabban írják le az egészség fogalmát (p = 0,02) és tudatosabbak az egészségnevelés területén (p = 0,023), az egyedülállók magasabb pontszámra értékelik iskolai egészségnevelési aktivitásukat (p < 0,001). Az iskolatípus meghatározónak bizonyult az egészség megfogalmazásában (p = 0,011), a személyes egészséggel kapcsolatos példaadásban (p = 0,001) és a tervszerű egészségnevelési aktivitás vonatkozásában (p < 0,001) egyaránt, a szakgimnáziumi pedagógusok körében tapasztalt jobb eredményekkel. Az egészségnevelési aktivitása azoknak jobb, akiknél nem fordul elő rohamivás (p = 0,025). A válaszadók 11%-a nem fogalmazta meg saját egészségnevelési tevékenységét, miközben több, mint egyharmaduk azt jóra vagy nagyon jóra értékelte. Az egészség lelki/társas dimenzióját a résztvevők 25%-a nem említi válaszaiban. Következtetések: A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy a válaszadó pedagógusok többségének egészségfogalma nem komplex, többen nem érzik kompetenciájuknak a diákok egészségnevelését. Azonban fontos lenne ezen a területen segítséget nyújtani tanároknak a jogszabályi elvárásoknak való megfelelésen túl az indirekt nevelő hatás és a saját jóllétük érdekében egyaránt.

show abstract

Section: Bevezetésunclassified

Egészségnevelési attitűd és egészségmagatartás középiskolai pedagógusok körében

2021

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Stress can be a risk factor for several somatic alterations. The frequency of cardiovascular diseases and tumors can be affected by even the presence of symptoms of depression, and its clinical severity definitely increases morbidity and mortality (Balog, 2018;Estimates, 2017;Mató-Juhász, 2017;Szelei & Döme, 2020).…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Mental Health and Social Support of Teachers in Szeged, Hungary

Masa¹,

Derzsi-Horváth²,

Tobak³

et al. 2022

INT J INSTRUCTION

View full text Add to dashboard Cite

The mental state of teachers is important not only because it affects their own health, but also because it has an impact on the development of the children they teach. In this especially stressful job, resources like social support and mental health help them cope. Our aim is to examine teachers' mental health, social support, and their interrelationships and whether these are influenced by sociodemographic indicators or harmful addiction. In our descriptive crosssectional, quantitative research, we measured the mental health and social support of secondary school teachers in Szeged (n = 200). It included validated questionnaires used in international surveys. Social support was weaker in our sample, but mental health outcomes were stronger. The social support from smaller settlements was significantly stronger. Respondents with stronger social support were less affected by depression and had a stronger sense of coherence. The research confirmed the relatively good mental health of teachers, which was strengthened by social support, and the latter also correlated with a sense of coherence. The significance of this lies in the fact that the mental health of teachers has an impact on the mental health of their students, and on their own role in health education.

show abstract

Az egyéni felelősség szerepe az egészség kialakításában és megtartásában

Cited by 2 publications

References 1 publication

Egészségnevelési attitűd és egészségmagatartás középiskolai pedagógusok körében

Egészségnevelési attitűd és egészségmagatartás középiskolai pedagógusok körében

Mental Health and Social Support of Teachers in Szeged, Hungary

Contact Info

Product

Resources

About