Az egyházi oktatás hatása a fiatalok vallásosságának alakulására

Abstract

Az elmúlt évtizedek alatt az egyházi fenntartású oktatási intézmények oktatási rendszerbeli aránya fokozatosan nőtt. Mivel csökkenőben van a magukat az egyház tanítása szerint vallásosnak vallók aránya a fiatalok körében, a szektor növekedésével párhuzamosan nő a vallásos neveltetésben nem, vagy csak részben részesülő tanulók aránya az egyházi iskolákban. Korábbi elemzéseink az egyházi iskola vallásosságra gyakorolt mérsékelt, de szignifikáns hatását mutatták ki. Jelen tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy hogyan hat az egyházi iskola a fiatalok vallásosságára és értékrendjére. Az elemzéshez a Magyar Ifjúság 2016 adatbázist használtuk. Eredményeink szerint az otthoni vallásos neveltetés befolyása meghatározó, az egyházi iskolák a fiatalok vallásos identitását és vallásgyakorlatának kialakulását jelentősen támogatják, de a hittartalmak és az értékpreferenciák tekintetében nem gyakorolnak hatást a fiatalokra.

A sokféleség mint rejtett dimenzió egyházi iskolás diákok narratíváiban

“…Az egyházi iskolák fő célját három évtizeddel ezelőtt a keresztény értékek közvetítésén túl sokan az egyházi közösségek újraéledésében látták (Nagy 1994), mely célmeghatározást napjainkig számos dilemma övez az iskolákat fenntartó hazai és külföldi egyházakban egyaránt (Neumann 2022). Később a társadalmi tőkével való kapcsolat döntő szerepe került az egyházi iskolák vizsgálatának fókuszába (Pusztai 2004(Pusztai , 2009Rosta-Pusztai 2022), illetve a hagyományok továbbörökítése, "újraértelmezése" és "a hatékony oktatás elvén" alapuló iskolai modellek azonosítása (Kopp 2007) vált hangsúlyossá. Az utóbbi években egyre több szociológiai kutatás foglalkozik az egyházi iskolák szegregációs, polarizációs hatásával (Ercse 2019;Zolnay 2022).…”