Az európai felsőoktatási térség létrehozása mint az Európai Unió felsőoktatás-politikájának központi eleme

Abstract

Az európai felsőoktatási térség létrehozása az integrációs folyamat döntő jelentőségű eleme, amiben kezdettől fogva megjelent két vonulat. Az egyik az Európai Bizottság, amely a politikai, gazdasági, szabályozási vonulatot képviseli, kezdeményezi és fi nanszírozza a döntő fontosságú lépéseket. A másik a felsőoktatási intézmények világa, és annak letéteményese az Európai Egyetemi Szövetség, az akadémiai értékek és az európai hagyományok őrzője. A tanulmány e két erőközpont összjátékát mutatja be, a térség egészére és ebben a magyar felsőoktatásra vonatkozóan. Időben követi a Bologna-reform megvalósításának lépéseit, és felhívja a fi gyelmet annak ellentmondásos vonatkozásaira (az európai, a nemzeti és az intézményi szint összehangolásának nehézségeire, a konvergencia és a széttartás együttes megjelenésére, az állam vagy piac dilemmára).Kulcsszavak: harmonizálás, diff erenciálódás, elismerés, aszimmetria Th e creation of the European Higher Education Area is a defi ning element of the integration process, in which two powers appeared from the beginning. One of them is the European Commission, which represents the political, economic and regulatory power initiates and fi nances critically important steps. Th e other is the world of higher education institutions and their representative, the European University Association, which is the custodian of preserving academic values and European traditions. Th e study presents the interplay of these two power centers, as they relate to the entirety of the region, and within that Hungarian higher education. It follows the steps of the implementation of the Bologna-reform in time, and points out its contradictory aspects (the diffi culties in harmonizing the European, national and institutional levels, the simultaneous appearance of convergence and divergence, the state or market dilemma).

Az állandósult változás – kihívások és lehetőségek a felsőoktatásban

“…Ezzel együtt megfigyelhető volt egy heterogenizáció (a nők vagy alacsonyabb szülői státuszú fiatalok nagyarányú beáramlása a rendszerbe). Ezek a folyamatok már elkezdték a meglévő tradicionális egyetemi struktúrák kereteit szétfeszíteni, új intézmények jelentek meg a felsőoktatás piacán (Hrubos, 2000).…”

Doktori képzés 2.0: a hazai tudományos utánpótlás-nevelés verzióváltásának mezsgyéjén • Doctoral Training 2.0: New Directions in the Education of Future Generations of Scientists in Hungary

“…A magyarországi felsőoktatás a rendszerváltozást követően visszafordíthatatlanul a tömegesedés útjára lépett, a megsokszorozódó hallgatók képzéséhez és a sokasodó intézmények akadémiai humánerőforrásának biztosításához egyre több tudományos fokozattal rendelkező oktatóra, kutatóra volt szükség (Mészáros-Szabó, 2009). A bolognai rendszer magyarországi bevezetése mintegy katalizátorként szolgált a doktori fokozattal rendelkezők iránti kereslet növekedéséhez, mivel a MAB (Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság) a gombamód szaporodó alapképzés akkreditációs feltételéül szabta az oktatók bizonyos hányadának PhD-oklevéllel alátámasztott tudományos jártasságát (Hrubos, 2019). Az egyetemek doktori programjai doktori iskolákká fejlődtek, amelyek jelentősen járultak hozzá az intézmények presztízsének növeléséhez, így az akkreditációt garantáló törzstagok száma és azok kiválóságának mutatói új versenyképességi tényezővé léptek elő (Szabó et al, 2002;Török, 2006).…”

Research on the academic achievement of transcarpathian mobile students

“…Student mobility has been known in higher education since the foundation of the first universities. Attending foreign universities has become popular with the children of wealthy, privileged families (Hrubos, 2005). For decades, student mobility has served young people belonging to the elite social layer of countries with less developed higher education systems to continue their studies at top universities.…”