Az Európai Unió és Kína: a kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatok feltételei

Abstract

Az Európai Unió meghatározó kereskedelmi partnere Kína, azonban az uniós külgazdasági stratégiában az utóbbi időben hangsúlyosabbá váltak a gazdasági kapcsolatokkal járó kockázatok és geopolitikai megfontolások. Ez a tanulmány többváltozós lineáris regresszió alkalmazásával tárja fel, hogy az OECD-országok tapasztalatai alapján mely tényezők játszanak meghatározó szerepet abban, hogy a Kínával szembeni importkitettség elkerülhető legyen. Az 1992 és 2018 közötti adatok alapján elvégzett elemzés megerősíti azoknak a tényezőknek a hatását, amelyeket a szakirodalom relevánsnak tart az importkitettség szempontjából. Legnagyobb magyarázóerőt a szabadkereskedelmi megállapodások száma, valamint a közepes és csúcstechnológiájú termékek ipari termelésben elfoglalt arányának növekedési üteme mutatott. Az EU számára ez azzal a tanulsággal jár, hogy egyrészt a jelenlegi protekcionista világtendenciák ellenére érdemes kitartania a szabályalapú szabadkereskedelmi kapcsolatok mellett, másrészt egy sikeresen megvalósított iparpolitikai stratégia döntő jelentőségű a kiegyensúlyozott kínai kereskedelmi kapcsolatok szempontjából.

A műanyaghulladékok újrahasznosításának globális és lokális tényezői és hajtóerői, különös tekintettel az EU-ra

“…Az Európai Unió Kínába irányuló hatalmas mennyiségű műanyaghulladék-exportját az alacsony költségszintű szállítás és feldolgozás, valamint a kereslet koncentrációja ösztönözte. A termékportfóliók bővítése nyomán világkereskedelmi részesedésének bővülésével (Rácz & Farkas, 2020) párhuzamosan Kína a műanyaghulladékok újrahasznosítása terén is javította nemzetközi pozícióit. A kínai műanyaghulladék-import az elmúlt két évtized világszintű műanyaghulladék-importjának a kétharmadát tette ki, ezzel Kína a műanyaghulladékok legnagyobb felvevőpiacává nőtte ki magát.…”