Az Econventio Egyesület a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karával 2011 óta fejleszti a középiskolások pénzügyi kultúráját. Tanulmányunkban az elmúlt 10 év felméréseinek főbb megállapításait foglaljuk össze, amely összesen 110 ezer tesztkitöltésre épül. Felméréseink szerint a középiskolások kevés és felületes pénzügyi ismerettel rendelkeznek. A pénzügyi tudás pozitív kapcsolatban áll az előre gondolkodás időtávjával, az öngondoskodásról való gondolkodásról, a pénzügyek iránt tanúsított hozzáállással. A digitális pénzügyi információforrások szerepének növekedése mellett, a középiskolások pénzügyi ismereteiket legfőképpen az otthonlátottakból merítik, ez negatívan hat a teszteredményekre, ugyanakkor a pénzügyi ismeretek oktatásának pozitív hatása van a diákok pénzügyi tudására. Az életkor, a tapasztalatok növekedésével a pénzügyi tudásszint nő, különösen a munkaerőpiaci, hitelezési, biztosítási kérdések esetén, ugyanakkor a felnőtteknek és a középiskolásoknak is ugyanazok a kérdéskörök jelentenek nagyobb nehézséget: százalékszámítás, a kamatos kamat számítása, a legalább, legfeljebb kifejezések kezelése, különböző ajánlatok összehasonlítása.

The consolidation of the debt of the municipalities and the reorganisation of their tasks and funding were significant reforms of the Hungarian public sector. In this study, we examined the differences in the financial parameters of the period of 2005-2008 among the local governments which took part in the debt consolidation and which are remained out. We applied logistic regression on a sample of 230 local governments. The study also aims to examine how the reorganisation of the tasks and funding affects the differences between the two groups. Our results confirm that there were significant differences in their own revenues and operating balance. In the post-consolidation period, we found that the two groups are converged to each other, so the changes in the operation of the local governments reduced the previously existing differences. Besides that, our results show that the local governments of the sample improved their financial conditions, generally.

Az Európai Unió meghatározó kereskedelmi partnere Kína, azonban az uniós külgazdasági stratégiában az utóbbi időben hangsúlyosabbá váltak a gazdasági kapcsolatokkal járó kockázatok és geopolitikai megfontolások. Ez a tanulmány többváltozós lineáris regresszió alkalmazásával tárja fel, hogy az OECD-országok tapasztalatai alapján mely tényezők játszanak meghatározó szerepet abban, hogy a Kínával szembeni importkitettség elkerülhető legyen. Az 1992 és 2018 közötti adatok alapján elvégzett elemzés megerősíti azoknak a tényezőknek a hatását, amelyeket a szakirodalom relevánsnak tart az importkitettség szempontjából. Legnagyobb magyarázóerőt a szabadkereskedelmi megállapodások száma, valamint a közepes és csúcstechnológiájú termékek ipari termelésben elfoglalt arányának növekedési üteme mutatott. Az EU számára ez azzal a tanulsággal jár, hogy egyrészt a jelenlegi protekcionista világtendenciák ellenére érdemes kitartania a szabályalapú szabadkereskedelmi kapcsolatok mellett, másrészt egy sikeresen megvalósított iparpolitikai stratégia döntő jelentőségű a kiegyensúlyozott kínai kereskedelmi kapcsolatok szempontjából.

The Econventio Association in cooperation with the Faculty of Economics and Business Administration of the University of Szeged has been developing the financial literacy of high school students since 2011. In our study, we summarize the main findings of surveys over the past 10 years, based on a total of 110,000 responses. Our findings show high school students to have inadequate and superficial financial knowledge. The results show that high school students have low financial literacy levels. Financial knowledge is positively related to long-term oriented thinking, the opinion formed about self-sufficiency and self-care, and the general attitude towards finances. In addition to the everincreasing role of digital financial information sources, high school students draw their financial knowledge mainly from what they see at home, which influences test scores in a negative way, while at the same time financial literacy education has a positive effect on students’ financial literacy. As age and experience increase, the level of financial knowledge increases too, especially in the topics of labour market, credits and loans and insurance, however, the problematic areas remain the same over time, both for high school students and the adult population: calculating interest, compound interest, the meaning of expressions 'at least' or ‘at most’, or comparing different financial offers.

No abstract