A tanulmány az önkormányzati belső kontrollrendszereknek az önkormányzatok igazgatási teljesítményére gyakorolt hatását vizsgálja Indonézia példáján. A szerzők a Belügyminisztérium, a Pénzügyi és Fejlesztési Felügyelet, a Statisztikai Hivatal, valamint az önkormányzati pénzügyi beszámolók és weboldalak másodközlésű adatait használták fel. 508 önkormányzatnak a 2017–2019-es időszakra vonatkozó 1524 adatsorából adatbázist hoztak létre, és az adatok közötti összefüggéseket elemezték. A cikk bemutatja, hogy 2017–2019 között több önkormányzat még mindig alacsony vagy közepes igazgatási teljesítményt nyújtva működik, ami nem elégíti ki a Belügyminisztérium 2015. évi stratégiai tervében meghatározott elvárásokat. Elemzésünk empirikus bizonyítékot nyújt arra, hogy a belső kontrollrendszer három eleme: a kontrollkörnyezet, a kockázatelemzés, valamint az információ és kommunikáció pozitívan hat az önkormányzatok igazgatási teljesítményére. Eredményünk segítséget kíván nyújtani a Pénzügyi és Fejlesztési Felügyeletnek, hogy folyamatosan optimalizálja az indonéz önkormányzatok belső kontrollrendszerének fejlesztésére irányuló programjait, illetve a Belügyminisztériumnak, hogy nagyobb hatást gyakorolhasson az önkormányzatok igazgatási teljesítményére.