Az „O Estado de São Paulo” című újság kommentárjai a magyar '56 forradalmi napjaiban

Abstract

A brazil közvélemény figyelmét 1956 őszén számos érdekes brazíliai belügy köti le. A Második Köztársaság nagyra törő terveket fogalmaz meg. Még a nyáron oktatásfejlesztési programot indít az amerikaiak közreműködésével (PABAEE) 1. Október első napjaiban Israel Pinheiro 2 a képviselőházban bemutatja az új szövetségi főváros terveit, és 18-án az újságok arról adnak hírt, hogy az építkezés megkezdődött. Közben lázasan folynak a Santos-Dumont 3 megemlékezések előkészületei, új sajtótörvény borzolja az újságírók kedélyeit, diákmegmozdulások vannak a São Pauló-i egyetemen, október 26-án, Rio de Janeiróban meghal Gois Monteiro tábornok, a vargasi korszak egyik prominens politikusa. Ráadásul a brazíliai kommunista mozgalom és maga a brazil kommunista párt súlyos válságba kerül. Azt hihetnénk, hogy meghasonlásához némileg hozzájárultak a magyar forradalomról érkező hírek is, ám a témát feldolgozó Jorge Luiz Ferreira könyvében 4 hiába keressük '56 visszhangját, a sztálinizmus borzalmainak hatása alatt amúgy is megrendült brazil kommunisták nem fordítanak külön figyelmet a magyar forradalom ügyére. A közvélemény egy másik szegmense azonban, az egyik legnagyobb, São Paulóban megjelenő napilap, a gazdasági liberalizmus és a politikai konzervativizmus tradícióit követő, a hidegháborús helyzetben elkötelezetten antikommunista irányultságú, O Estado de São Paulo olvasói, napról napra részletes tájékoztatást kapnak a magyarországi eseményekről. Az újság híreinek, kommentárjainak feldolgozását az október eleji számokkal kezdtem, és november közepéig folytattam, egyetértve azzal a

Herzl Tivadar magyarországi recepciója a sajtó tükrében

“…Eszméjét "kedvesnek" jellemezték. 873 A végrendeletéről szóló külön hírben a cionizmus elhunyt vezéreként említették, temetéséről is beszámoltak. Nem sokkal ezt követően, 1904. július 17-én szerkesztői üzenetet tettek közzé Sionista címmel a mozgalom nyitott kérdéseiről, amelyben felsorolták a cionizmus eddigi tevékenységét és arra a következtésre jutottak, hogy bár a cionizmus törekvéseinek várható sikeréről határozott ítéletet mondani nem lehet, ugyanakkor azt nézve, hogy a mozgalom alig kilenc esztendős, szerintük az eddigi eredmény nem lekicsinylendő, és nem lehetetlen.…”

“…Nem sokkal ezt követően, 1904. július 17-én szerkesztői üzenetet tettek közzé Sionista címmel a mozgalom nyitott kérdéseiről, amelyben felsorolták a cionizmus eddigi tevékenységét és arra a következtésre jutottak, hogy bár a cionizmus törekvéseinek várható sikeréről határozott ítéletet mondani nem lehet, ugyanakkor azt nézve, hogy a mozgalom alig kilenc esztendős, szerintük az eddigi eredmény nem lekicsinylendő, és nem lehetetlen. 874 A lapban Bokor Ármin cionista vezető részletesen beszámolt az 1905-ös cionista világkongresszusról, amelynek egyik hangsúlyos része volt a Herzlre való megemlékezés. 875 Rendre beszámoltak a Makkabea, a Herzl Cionista Polgárok Egyesületének és a Magyar Cionista Szövetség rendezvényeiről, előadásairól, nagygyűléseiről, tisztújításairól, ünnepélyeiről.…”