Bentlakó labdarúgó-korosztályok pszichés-mentális jellemzői

Abstract

Elméleti háttér: A fiatal labdarúgók motoros képességei mellett a pszichés-szociális faktorok is összefüggésben vannak a pályán mutatott teljesítménnyel. Mivel az utánpótlás korú sportolók esetében ezek korosztályos jellemzőket mutatnak, érdemes az ez irányú ismereteket tovább bővíteni és a tehetséggondozás folyamán kiemelten kezelni. Cél: Jelen kutatásunk célja, hogy kollégiumban lakó fiatal elit labdarúgók pszichés tulajdonságainak korosztályos jellemzőit megismerjük. Módszerek: A minta hazánk egyik elit labdarúgó-akadémiájának kollégiumban lakó fiú növendékei voltak (n = 72), akik a Sportolói Megküz-dési Stratégiák Kérdőívet (ACSI-28), a Sport Motivációs Kérdőívet (SMS), a Versenyszorongás Skálát (CSAI-2) és az Érzékelt Motivációs Környezet a Sportban Kérdőívet (PMCSQ-2) töltötték ki. A játékosok pszichés jellemzőit együttesen és korosztályos össze-hasonlításban is vizsgáltuk (U16, U17, U18 és U21). Eredmények: Az eredmények alapján elmondható, hogy a minta magas értékű belső motivációt, a fejlődésre való törekvést, kooperatív tanulást, csúcsteljesítményt téthelyzetben, illetve önbizalmat mutat. Az egyszempontos varianciaanalízisek eredményei alapján elmondható, hogy U16-os korosztály szomatikus szorongása magasabb, mint az U17-es és U18-as korosztályoké, ugyanakkor az U18-as játékosok alacsonyabb célkitűzéssel és mentális felkészültséggel rendelkeznek, mint az U16-U17 játékosok. Emellett az U21-es korosztály magasabb értékeket mutat a hibázás-tól való félelem és az egyenlőtlen elismerés területein, mint az összes többi korosztály (mind p < 0,05). Következtetések: Az edzőknek és a segítő szakembereknek érdemes figyelembe venni mindezeket a tényezőket, amikor bentlakó sportolókkal dolgoznak.

Coping Strategies of Elite Hungarian Junior Handball Players

“…Studies by Coetzee et al (2006), Orosz (2009), Jooste, Steyn& Van den Berg (2014), Kiss et al (2015), Csáki et al (2017) described the coping skills of soccer players. The successful soccer players obtained higher scores for the striving for psychological skill compared to the less successful players, with the most important discriminators between these groups being Concentration, Peaking under pressure, and Goal setting (Coetzee et al, 2006).…”

Kiemelt akadémiai rendszer labdarúgóinak véleménye a sportágválasztásról, sikerességről és az edzői szerepekről

“…Hazánkban elsősorban a labdarúgó akadémiák rendszerén keresztül történik a sportág utánpótlásnevelése és komplex tehetséggondozása, illetve a fiatal labdarúgók karrierjének és egyúttal a sportágnak a fejlesztése (Kiss et al, 2019). Mivel a kiválasztáshoz és a tehetséggondozáshoz a rendszer kiváló feltételekkel rendelkezik (Kasuba, 2018), az elmúlt években az akadémiák a magyar utánpótlás képzésének kiemelkedő szereplőjévé váltak (Kiss et al, 2015). Mindezek ellenére csak nagyon alacsony számban jutnak be fiatal labdarúgóink Európa legjobbjai közé (Vincze et al, 2011).…”

“…Az elmúlt években már végeztek olyan empirikus kutatásokat, amelyek a labdarúgó akadémiák működését és a fiatal labdarúgók tapasztalatait, véleményét, elégedettségét, jövőképét és eredményességét mutatják be (Rábai, 2018(Rábai, , 2019. Vizsgálták a hazai és a határon túli akadémiák pedagógiai jellemzőit , illetve a fővárosi és a vidéki akadémiák működését (Rábai, 2018), az edző és a sportoló kapcsolatát (Kasuba, 2018), az edzők végzettségét (Varga, 2017), a pedagógiai döntéseket (Kiss & Bognár, 2018), valamint a játékosok pszichés és mentális jellemzőit (Csáki et al, 2017;Kiss et al, 2015). Ugyanakkor kifejezetten kevés azon hazai kutatások száma, amelyek az utánpótlásnevelésben szükséges pedagógiai igényeket, elvárásokat és jellemzőket tárják fel.…”

“…Az tapasztalható, hogy minél közelebb kerülnek a fiatal labdarúgók a képzési időszak végéhez, az eredménycentrikusság mellett annál inkább a folyamatos egyéni jó teljesítmény határozza meg a sikerességet. Az idősebb korosztályok esetében a mérkőzéseken elkövetett hibák akár a későbbi profi szerződés létrejöttét is veszélyeztethetik (Kiss et al, 2015).…”

A tankötelezettségi korhatár csökkentésének negatív hatásai

“…A továbbta-nulás helyszínének megválasztásában a legszembetűnőbb a különbség, a roma tanulók többsége szakiskolában szeretne továbbtanulni (Kiss és Gordos, 2003). Mártonfiék tankötelezettséggel kapcsolatos kutatásának helyszíne is a szakiskolák, illetve a speciális szakiskolák voltak, ő úgy fogalmazott, hogy főként ezekben az iskolákban tanultak a gyengébb adottságú, többségükben komoly szociá-lis hátrányokkal küzdő, nagy arányban roma származású diákok.…”