Brazília korunk világrendszerében

Abstract

Az alábbi feltételek érvényesek minden, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Statisztikai Szemle c. folyóiratában (a továbbiakban: Folyóirat) megjelenő tanulmányra. Felhasználó a tanulmány, vagy annak részei felhasználásával egyidejűleg tudomásul veszi a jelen dokumentumban foglalt felhasználási feltételeket, és azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el. Tudomásul veszi, hogy a jelen feltételek megszegéséből eredő valamennyi kárért felelősséggel tartozik. 1. A jogszabályi tartalom kivételével a tanulmányok a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerint szerzői műnek minősülnek. A szerzői jog jogosultja a KSH. 2. A KSH földrajzi és időbeli korlátozás nélküli, nem kizárólagos, nem átadható, térítésmentes felhasználási jogot biztosít a Felhasználó részére a tanulmány vonatkozásában. 3. A felhasználási jog keretében a Felhasználó jogosult a tanulmány: a) oktatási és kutatási célú felhasználására (nyilvánosságra hozatalára és továbbítására a 4. pontban foglalt kivétellel) a Folyóirat és a szerző(k) feltüntetésével; b) tartalmáról összefoglaló készítésére az írott és az elektronikus médiában a Folyóirat és a szerző(k) feltüntetésével; c) részletének idézésére-az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven-a forrás, valamint az ott megjelölt szerző(k) megnevezésével. 4. A Felhasználó nem jogosult a tanulmány továbbértékesítésére, haszonszerzési célú felhasználására. Ez a korlátozás nem érinti a tanulmány felhasználásával előállított, de az Szjt. szerint önálló szerzői műnek minősülő mű ilyen célú felhasználását. 5. A tanulmány átdolgozása, újra publikálása tilos. 6. A 3. a)-c.) pontban foglaltak alapján a Folyóiratot és a szerző(ke)t az alábbiak szerint kell feltüntetni: "Forrás: Statisztikai Szemle c. folyóirat 97. évfolyam 1. számában megjelent, Artner Annamária által írt ,Brazília korunk világrendszerében' című tanulmány (link csatolása)" 7. A Folyóiratban megjelenő tanulmányok kutatói véleményeket tükröznek, amelyek nem esnek szükségképpen egybe a KSH, vagy a szerzők által képviselt intézmények hivatalos álláspontjával. Statisztikai Szemle, 97. évfolyam 1. szám 5-44. oldal Tanulmányok Brazília korunk világrendszerében* Artner Annamária, az MTA Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa

Redistributive and Developmental Policies of the Brazilian State during the World Economic Upswing

“…This diagram draws our attention to the fact that during the "market-led", "export-oriented" phase after 1980, state spending within GDP grew, and, further, that external imbalances are recurring in Brazil's economic history (years of negative net export). Our earlier research (Artner 2019) about the catching-up periods of Brazilon the bases of the GDP per capitaproved that although there is no direct overlapping between export surplus or deficit and growth acceleration/catching-up periods, there has been no successful period that would have built exclusively on export-oriented years (i.e. when the trade balance was in surplus).…”

“…The reason for this was that in that time the world economic circumstances have become unfavourable. The longer-term world-economic embeddedness of Brazil is detailed by Artner (2013 and2019).…”

A kapitalizmus változata(i) Brazíliában

“…A latin-amerikai és kifejezetten a brazil fejlődési út elemzésekor többnyire a régió, illetve az ország világgazdasághoz való aszimmetrikus kapcsolódását (Saad-Filho és Morais, 2018;Saad-Filho, 2020;Artner, 2019Artner, , 2020 és az állam gazdasági szerepvállalásának kiterjedtségét, milyenségét, változását (Wylde, 2012;Lavinas, 2017;Ricz, 2017) szokták kiemelni. Mindkét irányzatot kiterjedt irodalom és számos helytálló megállapítás jellemzi, ugyanakkor hiányos, egyoldalú képet ad a brazil piacgazdaság működéséről, a társadalmi és gazdasági fejlettség terén mérhető lemaradás okairól.…”