Coase-kép másképp: középpontban a közszolgáltatások

Abstract

Közgazdasági szemle , lXV. éVf., 2018. ápr ilis (346-381. o.) Valentiny pál Coase-kép másképp: középpontban a közszolgáltatások Ronald Coase-ról a közgazdászoknak általában a tranzakciós és a társadalmi költségek kérdésköre, a tulajdonjogok és az intézmények fontosságának a felismerése vagy a Coase-tétel jut eszébe. Kicsit közelebbről vizsgálva életművét, felsejlik, hogy mindezek mögött a gazdaság egy jelentős szeletének, a közszol-gáltatásoknak a folyamatos, részletes jogi és gazdaságtörténeti elemzése áll, ezekből vonta le azokat a következtetéseket, amelyek ma a jog és közgazda-ságtan vagy az új intézményi közgazdaságtan előterében állnak. A tanulmány ennek folyamatát kívánja bemutatni. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: B25, K23, L51, L97, N42, N44.ronald Coase két legismertebb cikke a vállalat természetét és a társadalmi költ-ségeket tárgyalta. ez a két cikk "elhomályosítja" azt a tényt, hogy mindkét cikk előzményeként, majd az azokat követő munkáiban Coase a közszolgáltatások problémáival foglalkozott, és a társadalmi költségeket elemző cikke is a hírköz-lés szabályozása körüli viták alapján született. Coase a közgazdasági vizsgálódá-saihoz jogeseteket elemzett, empirikus tanulmányokat készített, gazdaságtörté-neti adatokat gyűjtött. maga is bizonytalan volt abban, hogy milyen mértékben tekinthető jogásznak, közgazdásznak, avagy történésznek. a következőkben elő-ször áttekintjük azokat az ellentmondásokat, amelyek a coase-i gondolatok befogadása 1 körül alakultak ki, majd a fontosabb életrajzi elemek említése után a köz-szolgáltatások tanulmányozásának szerepét vizsgáljuk az életműben. ezt köve-* a tanulmány a madarász aladár 70. születésnapja alkalmából rendezett konferencián elhangzott előadás alapján készült.1 a coase-i gondolatok hazai befogadása is töredékesnek tekinthető. a legtöbben a Coase-tétellel foglalkoztak (Barancsuk [2007], Bartus-Szalai

Közgazdaságtan a jogalkalmazásban

“…stigler személyében mind a piac-és vállalatelmélet, mind a szabályozás-gazdaságtan művelőjét tisztelhetjük, mindkét területen jelentős érdemei vannak, döntő szerepe volt az információ közgazdasági elemzésének elindításában, a szabályozás érdekrendszerének feltárásában. a módszertani befolyáson túl a chicagói iskola egyfelől megengedőbben ítélte meg a piaci magatartást olyan kérdésekben, mint például a kiszorító árazás, másfelől pedig a harvardi szemlélethez viszonyítva, kevésbé pártolta a kormányzati beavatkozásokat (Valentiny [2018]).…”