Coeliac disease in a 15-year period of observation (1997 and 2011) in a Hungarian referral centre

Kocsis, Dorottya; Miheller, Pál; Lőrinczy, Katalin; Herszényi, László; Tulassay, Zsolt; Rácz, Kàroly; Juhász, Márk

doi:10.1016/j.ejim.2013.02.015

Cited by 13 publications

(22 citation statements)

References 50 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…In studies by Kurppa et al ( 37 ) and Aschler et al ( 51 ), the number of seropositive patients biopsied was not reported and combining data from these 2 studies, 107 individuals of 2,507 FDRs screened also had positive serology and histology compatible with CD. From these 39 studies, 602 FDRs were diagnosed with CD based on positive serology (either anti-tTG Ab and/or AEA) and villous abnormalities ≥modifi ed Marsh grade 2 ( Table 2 ) ( 9,(11)(12)(13)(14)(30)(31)(32)(33)(34)(35)(36)(37)39,(41)(42)(43)(44)(45)(46)(47)(48)(49)(50)(51)(52)(53)(54)(55)(56)(57)(58)(59)(60)(74)(75)(76)(77)(78).…”

Section: Pooled Prevalence Of CD In the Fdrsmentioning

confidence: 99%

“…Forty-eight studies were included in this part of analysis as they reported serological prevalence among FDRs with one index case of CD ( 9,(11)(12)(13)(14)(30)(31)(32)(33)(34)(35)(36)39,(41)(42)(43)(44)(45)(46)(47)(48)(49)(50)(52)(53)(54)(55)(56)(57)(58)(59)(60)(63)(64)(65)(66)(67)(68)(69)(70)(71)(72)(73)(74)(75)(76)(77)(78). Overall, of 14,225 FDRs screened using AEA and/or anti-tTG Ab, 1,016 FDRs were seropositive ( 9,(11)…”

Section: Pooled Seroprevalence Of CD In Fdrsmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Risk of Celiac Disease in the First- and Second-Degree Relatives of Patients With Celiac Disease: A Systematic Review and Meta-Analysis

Singh

Arora

Lal

et al. 2015

American Journal of Gastroenterology

136

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

Section: Pooled Prevalence Of CD In the Fdrsmentioning

confidence: 99%

Section: Pooled Seroprevalence Of CD In Fdrsmentioning

confidence: 99%

Risk of Celiac Disease in the First- and Second-Degree Relatives of Patients With Celiac Disease: A Systematic Review and Meta-Analysis

Singh

Arora

Lal

et al. 2015

American Journal of Gastroenterology

136

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Az elmúlt 25 évben vált nemcsak a gyermekgyógyászok és gasztroenterológusok, hanem a társszakmák számára is nyilvánva-lóvá, hogy a coeliakia bármely életkorban, bármely szerv vagy szervrendszer megbetegedésének tüneteivel jelentkezhet (1. táblázat). Felnőttkori lisztérzékenységnél gyakori, hogy a betegeknek enyhe vagy akár semmilyen emésztőrendszeri panasza nincs, ezért esetükben első-sorban a coeliakia extraintestinalis tünetei dominálnak [2]. Jelentőségét a gyakorisága, a kellemetlen tünetek és a gyermekek sokszor igen súlyos állapota (fogyás, hasmenés, hasi fájdalom, malabszorpciós tünetek, vashiányos anaemia, hepatitis, osteopenia, epilepszia, növekedésbeli elmaradás) indokolja, amely szigorú, egész életen át tartó gluténmentes étrenddel rendezhető.…”

unclassified

Genetic and epigenetic aspects of celiac disease

et al. 2014

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

A coeliakia genetikai háttere már évtizedek óta intenzív kutatás tárgya. Ennek ellenére a napi gyakorlatban továbbra is csak a HLA-fenotipizálás eredményét használják fel. Időközben a betegségek manifesztációjában egyre több ismeret áll a kutatók rendelkezésére az epigenetikai tényezők szerepéről. Coeliakiában mind a genetika, mind az epigenetika területén még számos kérdés megválaszolatlan. Ezen összefoglaló a jelenlegi ismeretekről kíván keresztmetszeti képet adni, különös tekintettel azok jövőbeni klinikai felhasználására. Orv. Hetil., 2014, 155(3), 83-88.Kulcsszavak: coeliakia, genetika, epigenetika, HLA-típus, SNP, hisztonmodifi káció, DNS-metiláció, mikro-RNS Genetic and epigenetic aspects of celiac diseaseGenetic backround of coeliac disease has been subjects to intensive research since decades. However, only results of HLA phenotyping have been taken over to routine clinical practice. Meanwhile, data on the role of epigenetical factors in the manifestation of diseases have been emerging. In coeliac disease, there are several questions both in the fi elds of genetics and epigenetics yet to be answered. In this review, a cross section of current knowledge on these issues is presented with special interest regarding the future clinical applications.Keywords: celiac disease, genetics, epigenetics, HLA-type, SNP, histon modifi cation, DNA-methylation, miRNA Kocsis, D., Béres, N., Veres, G., Szabó, D., Müller, K. E., Arató, A., Juhász, M. [Genetic and epigenetic aspects of celiac disease]. Orv. Hetil., 2014, 155(3), 83-88. ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNYRövidítések APC-gén = adenomatosus polyposis coli gén; CTLA-4 = citotoxikus T-lymphocyta-antigén-4; GWAS = genome-wide association studies; HAT = hiszton-acetil-transzferáz; HDAC = hiszton-deacetiláz; HLA = humán leukocyta antigén; IBD = (infl ammatory bowel disease) gyulladásos bélbetegség; MMP = mátrix metalloproteáz; SNP = single nukleotid poliformizmus; TNF = tumornekrózis-faktor; tTG = szöveti transzglutamináz A coeliakia (gluténszenzitív enteropathia) a lakosság több mint 1%-át érintő immunmediált szisztémás kórkép, amelyet a gabonafélék (búza, rozs, árpa) prolaminjai, leggyakrabban a glutén, idéznek elő genetikailag fogékony egyénekben. Patomechanizmusában egyaránt szerepet játszik a veleszületett és szerzett immunitás (1. ábra). Főbb jellemzői a változatos intestinalis és extraintestinalis tünetek, az enteropathia, coeliakiaspecifikus antitestek jelenléte, valamint a HLA-DQ2.5 vagy DQ8 haplotípus hordozása [1]. Korábban a coeliakiát kizárólag gyermekkorban, a felszívódási zavar típusos tü-neteivel előforduló betegségnek tartották. Az elmúlt 25 évben vált nemcsak a gyermekgyógyászok és gasztroenterológusok, hanem a társszakmák számára is nyilvánva-lóvá, hogy a coeliakia bármely életkorban, bármely szerv vagy szervrendszer megbetegedésének tüneteivel jelentkezhet (1. táblázat). Felnőttkori lisztérzékenységnél gyakori, hogy a betegeknek enyhe vagy akár semmilyen emésztőrendszeri panasza nincs, ezért esetükben első-sorban a coeliakia extraintestinalis tünetei domi...

show abstract

“…Most of the prolamin proteins -present in wheat, rye and barley -may contain immunogenic epitopes causing adverse symptoms of CD through the induction of inflammatory responses of the intestinal mucosa which lead to villous atrophy and malabsorption [3,4,5,6].…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Role of the Microbiome in Celiac Disease

Béres

Sziksz

Vannay

et al. 2016

IJCD

View full text Add to dashboard Cite

Microbiome is the community of commensal, symbiotic and pathogenic microorganism that share our human body space. Intestinal microbiota has a defensive role in human health, it is implicated in metabolic and nutritional processes and plays an important role in the pathophysiology of several diseases. In recent years special attention has been paid to investigations targeting the changes of intestinal microbiome in various gastrointestinal disorders including inflammatory bowel disease, infectious colitis and celiac disease (CD). The aim of our present review is to summarize the role of the microbiome in CD and the changes of its composition in the intestine of patients suffering from CD.

show abstract

Coeliac disease in a 15-year period of observation (1997 and 2011) in a Hungarian referral centre

Cited by 13 publications

References 50 publications

Risk of Celiac Disease in the First- and Second-Degree Relatives of Patients With Celiac Disease: A Systematic Review and Meta-Analysis

Risk of Celiac Disease in the First- and Second-Degree Relatives of Patients With Celiac Disease: A Systematic Review and Meta-Analysis

Genetic and epigenetic aspects of celiac disease

Role of the Microbiome in Celiac Disease

Contact Info

Product

Resources

About