Coeliac disease in biopsychosocial approach

Rigó, Adrien

doi:10.1556/mental.14.2013.2.4

Cited by 2 publications

(1 citation statement)

References 62 publications

(25 reference statements)

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Tanulmányok igazolják, hogy a pszichológiai, társas nehézségekre koncentráló korai edukáció segíthet az érintetteknek hozzászokni a betegséghez és ez hozzájárulhat az életminőségük javulásához [20,21]. Zarkadas és szerzőtársai [22] a korai edukáció mellett fontosnak vélik a korai diagnózist, a megfelelő minőségű gluténmentes élelmiszerekhez való hozzáférés lehetőségének fokozását az üzletekben, éttermekben és kórházakban, továbbá az élelmiszer-összetevők részletesebb feltüntetését, illetve Bánáti és Szabó [23] javaslata alapján a lisztérzékenyek életviteli terheit társadalmi szinten szükséges csökkenteni, amihez kapcsolódóan az élelmiszer-gazdaság és a közétkeztetés területén is komoly teendők vannak.…”

unclassified

A gluténmentesen táplálkozó fogyasztók életminősége. Magyarországi és romániai kérdőíves felmérés eredményei

et al. 2019

View full text Add to dashboard Cite

Introduction and aim: With the rising consumer’s health awareness, especially towards patients with celiac disease, gluten has become a food ingredient to be avoided by many people expecting various positive health effects. The strict adherence of diet requires serious abandonments and lifestyle changes that affect directly their quality of life. The aim of the present study was to recognise the quality of life of Hungarian and Romanian consumers following a gluten-free diet as well as to explore the negative effects on them. Method: An online questionnaire survey was conducted upon 1155 Hungarian and Romanian respondents. Results: For gluten-free consumers, self-control was relatively easy to overcome, but their lifestyle was negatively affected by social events and dining out. In addition, diet adherence was a burden from both lifestyle and financial point of view. For Hungarian consumers, external factors such as price, choice, taste and availability of products had become a major obstacle, while Romanian ones were more likely to be affected by internal factors (product information, diet knowledge, lifestyle, self-control). Mandatory labelling of substances and products causing allergies and intolerances has achieved its purpose, as it has made it easier for consumers on diet to choose food and increased their confidence. Conclusions: The study points out that dieters’ quality of life can be enhanced not only by general actions (improving the preparedness of out-of-home meal services and rationalising the price of products), but also through country-specific community intervention. Orv Hetil. 2019; 160(25): 980–986.

show abstract

unclassified

A gluténmentesen táplálkozó fogyasztók életminősége. Magyarországi és romániai kérdőíves felmérés eredményei

et al. 2019

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

A szégyen mediációs szerepe a stigma és az életminőség kapcsolatában coeliakiában szenvedő betegek körében.

Szőcs

Horváth

Vizin

2021

View full text Add to dashboard Cite

Összefoglaló. Bevezetés: A coeliakia és a kapcsolódó terhek befolyásolják az érintettek életminőségét. A krónikus betegségekkel járó stigmatizáció hozzájárul a fizikai tünetek és a lelki panaszok fokozódásához, valamint az egészségmagatartás csökkenéséhez. Mindez szükségessé teszi a krónikus megbetegedések kapcsán a stigmatizáció felismerését, felmérését és kezelését. Célkitűzések: Fő célunk a 8 tételes Stigmatizáció Krónikus Betegségekben Kérdőív (SSCI-8) magyar adaptációja és pszichometriai vizsgálata volt coeliakiások körében. További célunk volt megvizsgálni a szégyen közvetítő szerepét a stigmatizáció és a jóllét között. Módszerek: A kutatás önbeszámolós, online kérdőíves, keresztmetszeti vizsgálatként zajlott (n = 85, átlagéletkor: 37,64, 91,8% nő). Az SSCI-8 mellett felvételre kerültek a szégyenélményt, a coeliakiás életminőséget, a jóllétet mérő kérdőívek. A kutatási célok tesztelése megerősítő faktorelemzéssel, korrelációs és mediációs elemzésekkel történt. Eredmények: Az SSCI-8 faktorelemzése során az egydimenziós modell megfelelő illeszkedést mutatott magas belső konzisztenciaértékek mellett. A mediációs modellek szerint a magasabb stigmatizáció a magasabb szégyenélményen keresztül járulhat hozzá a pszichés jóllét (coeliakiás életminőség, jóllét) csökkenéséhez. Megbeszélés: Az SSCI-8 rövid, átfogó kérdőívként megbízhatóan és érvényesen mérte a krónikus betegségben tapasztalt stigmatizációt a jelen coeliakiás mintán. Eredményeink alátámasztják, hogy a stigmatizáció és a szégyen fontos szerepet tölt be a jóllét csökkenésében. Következtetés: A nemzetközileg széles körben alkalmazott SSCI-8 adaptálására került sor, mely hazai kutatásokban és az egészségügyi ellátásban is hasznos mérőeszköz lehet. Az eredmények rávilágítanak, hogy a stigmatizáció és a szégyenélmény további kutatása szükséges, különösen a hatékony pszichoszociális intervenciók kifejlesztését megcélozva. Hatékony pszichológiai segítség révén a szégyen és a stigmatizáltság mérséklésével javulhat a coeliakiával élők fizikai és lelki állapota, ami a gluténmentes diéta betartása révén hozzájárulhat a betegség okozta tünetek és szövődmények mérsékléséhez. Orv Hetil. 2021; 162(49): 1968–1976. Summary. Introduction: Coeliac disease can detrimentally affect well-being. Stigmatization related to a chronic disease can enhance physical and psychological symptoms and negatively influence health behaviour, hence, stigma in chronic diseases needs to be addressed. Objectives: Our main goal was to psychometrically evaluate the Hungarian adaptation of the Stigma Scale for Chronic Illness-8 (SSCI-8). Further aim was to examine the mediating role of shame on the relationship between stigmatization and well-being aspects among individuals with coeliac disease. Methods: This cross-sectional study collected data using online questionnaires based on self-reports (n = 85, mean age: 37.64 years, 91.8% women). Instruments assessed levels of stigmatization, shame experience, quality of life in coeliac disease and well-being. Confirmatory factor, correlation and mediation analyses were used. Results: Factor analysis showed adequate fit for a unidimensional model with high internal consistency. Mediation models showed that higher levels of stigmatization can contribute to decreased levels of quality of life in coeliac disease and well-being via increased levels of shame. Discussion: The SSCI-8 is a short, valid, reliable instrument measuring stigmatization in the current sample of people with coeliac disease. The results highlight the role of stigma and shame in the decrease of well-being. Conclusion: The adapted version of the SSCI-8 can be a useful tool in Hungarian research and healthcare. The results suggest that stigmatization and shame need further attention to develop effective intervention which can reduce their effect and enhance adherence to gluten-free diet and improve physical and psychological well-being. Orv Hetil. 2021; 162(49): 1968–1976.

show abstract

Coeliac disease in biopsychosocial approach

Cited by 2 publications

References 62 publications

A gluténmentesen táplálkozó fogyasztók életminősége. Magyarországi és romániai kérdőíves felmérés eredményei

A gluténmentesen táplálkozó fogyasztók életminősége. Magyarországi és romániai kérdőíves felmérés eredményei

A szégyen mediációs szerepe a stigma és az életminőség kapcsolatában coeliakiában szenvedő betegek körében.

Contact Info

Product

Resources

About