Bevezetés: A bal oldali közös tüdővénás törzs a tüdővénák
leggyakoribb anatómiai variációja, mely befolyásolhatja a tüdővéna-izoláció
sikerességét. Célkitűzés: Célunk a beavatkozási adatok és a
kimenetel összehasonlítása volt bal oldali közös tüdővénás törzs, illetve normál
bal pitvari anatómia esetén, rádiófrekvenciás, illetve krioballonnal végzett
katéterablatiót követően. Módszer: A Gottsegen György Országos
Kardiovaszkuláris Intézetben 2019. 10. 01. és 2022. 03. 10. között paroxizmális
és perzisztens pitvarfibrilláció miatt tüdővéna-izoláción átesett, a beavatkozás
előtt cardialis CT-vizsgálattal rendelkező betegek adatait értékeltük
retrospektív módon. Bal oldali közös törzsként definiáltunk minden olyan esetet,
amelynél a bal oldali felső és alsó tüdővéna legalább 5 mm-rel a bal pitvari
beszájadzás előtt összenyílt. Eredmények: A vizsgált
populációból (n = 210) 42, bal oldali közös törzzsel (vizsgált csoport) és 60,
normál bal pitvari anatómiával rendelkező (kontrollcsoport) beteg adatait
elemeztük. A közös törzzsel rendelkező és a kontrollcsoport között a demográfiai
adatok és a társbetegségek tekintetében nem találtunk szignifikáns különbséget.
A beavatkozási adatokban (beavatkozási időtartam, sugáridő, bal pitvari
tartózkodási idő, sugárdózis) rádiófrekvenciás és krioballonnal végzett ablatio
esetén nem volt különbség a két csoport között. Rádiófrekvenciás ablatiót
követően a sikerarány az 1 éves utánkövetésnél a közös törzzsel rendelkezők
esetében 72,0%, a kontrollcsoportban 76,2% volt (p = 0,659). Krioballonos
ablatio esetén a sikerarány 64,7%, illetve 69,2% volt közös törzs, illetve
normálanatómia esetén (p = 0,641). Következtetés: A
beavatkozási paraméterek és a klinikai kimenetel tekintetében nem volt
szignifikáns különbség a bal oldali közös tüdővénás törzzsel és a normál bal
pitvari anatómiával rendelkező betegek között. Mind a rádiófrekvenciás, mind a
krioballonnal végzett ablatio jól alkalmazható ebben a populációban. Orv Hetil.
2023; 164(4): 140–147.