Confronting espoused theories with theories-in-use: Challenges of participatory action research with marginalized communities in contributing to social change and theory building

Abstract

This article reflects on a participatory action research process in partnership with segregated Roma communities in Hungary. It will focus on the “non-positivist good theory”-building capacity of participatory action research in situations where social distance between participants is high and where action-oriented cooperation involves numerous actors, continuously extends to new stakeholders and areas, and aims to contribute to long-term and general social goals. Special attention will be paid to the effects of three phenomena: extreme poverty, extreme egalitarianism, and community hierarchy. We show that as cooperation shifts from discussions to actions and theories-in-use start dominating the process, PAR might become a complex and fuzzy process, characterized by numerous pragmatic and ethical challenges and contradictions. Thus, in a setting described above, it is a rather challenging task for PAR to create a “non-positivist good theory”: one which enables and empowers community members to make pragmatic and sustainable changes in their lives.

Tudás létrehozása társadalmi hatással karöltve: a részvételi akciókutatás (RAK) megközelítése

“…Emellett a közös tudás alapján létrejövő akciók a folyamat elkülöníthetetlen részét képezik, és egyfelől a tudás működőképességének tesztelésére (Bodorkós, 2010), másfelől annak új aspektusokból történő megvizsgálására szolgálnak. A RAK-ban az akciók nagyon sokfélék lehetnek, a hazai gyakorlatban találunk példát (Pataki-Vári, 2011;Málovics et al, 2018;Csécsei et al, 2017;Csillag et al, 2017;Bodorkós-Pataki, 2009;Gosztonyi, 2017):…”

“… oktatási programok és támogató hálózatok működtetésére;  a helyi politikai döntéshozatal befolyásolására tett együttműködő kísérletekre környezeti és társadalmi ügyekben;  az adott probléma érintettjeinek hálózatosodását szolgáló tevékenységekre;  a részt vevő intézmények és intézményrendszer fejlesztésére;  helyi szegénységenyhítő, fejlesztő programok megvalósítására;  kistérségi stratégiaalkotási folyamatok demokratizálására, facilitálására;  helyi élelmiszer-hálózatok létrehozására;  tájfajták védelmét szolgáló programokra; valamint  emberi erőforrás menedzsmenttel kapcsolatos etikai dilemmák vizsgálatára. Csillag et al, 2017;Málovics et al, 2018). Az eredmények kommunikációja tehát nem pusztán a tudományos-kutatói szféra irányába történik, hanem azzal a helyi közösség (lakosok, sajtó, intézmények, politikai döntéshozók stb.)…”

“…A fenti ideálhoz azonban nem egyszerű felnőnie egy valós RAK-folyamatnak, mert a középosztálybeli akadémiai és marginalizált nem akadémiai együttműködők közti társadalmi távolság, hatalombeli különbség a RAK folyamatába is szükségszerűen begyűrűzik, és számtalan dilemmát vett fel. Hazai kontextusban például azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet "egyenlő" alapon együttműködést kialakítani kulturális, társadalmi és anyagi tőkével bőven ellátott középosztálybeli szereplők és stigmatizált, marginalizált, szegregált körülmények közt élő csoportok és tagjaik közt (Málovics et al, 2018).…”

“…A társadalmi változás kritérium kapcsán a RAK-ban lényegi elem (alapvető cél) a képessé tétel (empowerment), azaz hogy emberek, szervezetek és közösségek képessé válnak ügyeik irányítására (Málovics et al, 2018).…”

Részvétel és tanulás : A részvételi rendszermodellezés mint tanulási környezet

“…Szerencsére a dominánsan angolszász nemzetközi szakirodalmi bázison túl (amellyel kapcsolatban egy rövid, de részletes áttekintést nyújtanak Cancian és Armstead [2000]) már a hazai szerzőktől is számos kiváló tanulmány született általában a részvételi szemléletről (Bela et al 2003;Pataki 2007;Reisinger 2009;Kiss 2012aKiss , 2012bKiss 2014;Szántó 2012;Lajos 2016) és részvételi módszertanokról (Lengyel 2009;Tóth-Göncz 2009;Lajos 2014;Málovics et al 2015aMálovics et al , 2015bHorváth-Oblath 2015) vagy kifejezetten részvételi kutatásokról (Csillag-Hidegh 2011; Csillag 2012; Pataki-Vári 2011; Udvarhelyi 2014; Málovics et al 2014Málovics et al , 2018Málovics 2016;Gosztonyi 2017;. Az elmúlt években szerzőtársakkal én is több, a témába vágó írás elkészítésében vettem részt (Pataki et al 2012(Pataki et al , 2013Király 2012;Király et al 2014;Gáspár et al 2014;Király 2017).…”