Death Anxiety and Religiosity Among Lithuanian Health and Social Service Professionals

Roff, Lucinda Lee; Butkevičienė, Rūta; Klemmack, David L.

doi:10.1080/07481180290106517

Cited by 25 publications

(23 citation statements)

References 15 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Similar results had already been reported when in a Lithuanian study factors No. 1 and 4 were observed to achieve the greatest fear scores [26].…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Attitudes toward death in Hungary using the multidimensional fear of death scale

Zana¹,

Szabó²,

Hegedüs³

2009

Clinical and Experimental Medical Journal

View full text Add to dashboard Cite

BackgroundThe question of what we fear when we think about death or near death conditions was divided into eight factors by Leming and Dickinson as follows: dependency, pain, isolation, the finality of death, leaving loved ones, humiliation, the afterlife, and what happens to the body after death [1]. According to Leming, we learn to fear death and dying via the socialization processes. A lot of things are responsible for the fear of death including: parents, peers, the media, educational Background: The aim of this study was to investigate the relationship between the attitudes displayed towards death by the youth and their mental health in the Hungarian population and to compare the results to data published in the literature. Our goal was to examine changes in the way youth conceived death, furthermore to examine the way youth perceived their own death within a small generational comparison study. Methods: In order to measure the degree and possible dimensions of the fear of death in Hungarian young the Multidimensional Fear of Death Scale (MFODS) was used. The samples came from different socio-economic groups in Budapest, the capital of Hungary. Results: The two highest anxiety factors were Fear for Significant Others and Fear of the Dying Process in all the examined groups. A significant difference in the overall fear of death was detected between the young and middle aged groups (p = 0.000) but the most characteristic difference was found between the young and older age groups. Conclusions: This study confirmed previous observations in Western type societies being the first in Hungary to use the validated MFODS method. Improvement of communication within families, opening up channels of communication about death and dying together with the use and distribution of educational materials in schools may reduce fear of death and anxiety among young people.

show abstract

“…Similar results had already been reported when in a Lithuanian study factors No. 1 and 4 were observed to achieve the greatest fear scores [26].…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Attitudes toward death in Hungary using the multidimensional fear of death scale

Zana¹,

Szabó²,

Hegedüs³

2009

Clinical and Experimental Medical Journal

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Míg egyes felmé-rések az átlagpopuláció tapasztalati hiányából fakadó jelentősebb mértékű félelméről számolnak be [18,19], addig mások -pont az említett tapasztalásból kifolyólag -az egészségügyi dolgozók nagyobb halálfélelmét írják le [12,20,21]. Mind ez idáig a prehospitális ellátásban dolgozók félelmével nem foglalkoztak hazai kutatások.…”

Section: A Halálfélelem Alakulása Hazánkbanunclassified

Mentődolgozók és mentőtiszthallgatók halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdjének összehasonlító vizsgálata

et al. 2015

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: A sürgősségi betegellátás dolgozói nap mint nap szemtanúi a haldoklás és a halál élményének. Célkitűzés: A vizsgálat célja a jelenlegi és jövőbeli mentődolgozók körében a halálfélelem és az azt befolyásoló tényezők felméré-se és összehasonlítása. Módszer: A kvantitatív, keresztmetszeti, összehasonlító vizsgálat 106 fő részvételével készült (mentődolgozó 45 fő, mentőtiszthallgató 61 fő). Az adatgyűjtés önkéntes alapon, anonim módon, kérdőíves mód-szerrel történt, a Neimeyer és Moore-féle Multidimenzionális Halálfélelem Skála és saját szerkesztésű kérdések segít-ségével. Az adatokat leíró és matematikai statisztikai próbák (T-próba, ANOVA-elemzés és korrelációanalízis) segít-ségével elemezték. Eredmények: A tanulók félelme nagyobb volt a "Jelentős társak féltése" faktorban (p = 0,001). Erőteljesebb félelmet mutattak azok a női hallgatók, akik városban éltek, magasabb iskolai végzettségük volt (p = 0,036), az egyedülállók (p = 0,046), akik még nem láttak haldoklót (p = 0,017) és akik még nem voltak szemtanúi halál bekövetkeztének. A mentődolgozók közül erőteljesebb félelem jellemezte a faluban lakókat, a partnerkapcsolatban élőket (p = 0,027), az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőket (p = 0,041) és akik régebb óta dolgoztak. Következtetések: A jelenlegi és a leendő mentődolgozók halálfélelmének mértékében nincs számottevő különbség. Nagyon fontos a gyakorlatorientált oktatás, továbbá a hallgatók képzési programjába be kell építeni a halállal és a haldoklással kapcsolatos képzést is. Orv. Hetil., 2015, 156(40), 1618-1624. Kulcsszavak: halálfélelem, MFODS, mentődolgozók, mentőtiszthallgatók Comparative analysis of attitudes of ambulance personnel and paramedic students regarding death and dyingIntroduction: The emergency care staff witness the experience of dying and death on a daily basis. Aim: The aim of the study was to evaluate and compare the current and future ambulance personnel's fear of death and its infl uencing factors. Method: Quantitative, cross-sectional comparative study was conducted including 106 participants (active rescue ambulance personnel, n = 45 persons; paramedic students, n = 61). A voluntary, anonymous questionnaire survey method (the Neimeyer-Moore Multidimensional Fear of Death Scale) was used for data collection. The data were analyzed using descriptive and mathematical statistical tests (T-test, analysis of variance). Results: The students had a greater fear in the "Fear for Signifi cant Others" factor (p = 0.001). Students showed stronger fear who lived in cities, had higher educational qualifi cations, who where women (p = 0.036), singles (p = 0.046), those who have not seen a dying person (p = 0.017) and those who were never witnessed death. Greater fear characterized the ambulance personnel who were village residents, those living in a partnership (p = 0.027), those with lower educational level (p = 0.041) and those who had been working for a longer time. Conclusions: There is no signifi cant difference between the levels of fear of death of the present and futur...

show abstract

“…A vonatkozó szakirodalom egymásnak ellentmondó eredményeket mutat a témában: egyes tanulmányok szerint a segítő foglalkozásúaknál, különösen az egészség-ügyi dolgozóknál magasabb a halálfélelem szintje [1,2,3], máshol azt találjuk, hogy a halálfélelem nagyobb a nem egészségügyben dolgozóknál [4,5]. Viszonylag kevés szakirodalmi adat áll rendelkezésre ebben a témában, különösen a lelkészek és pszichológusok halállal és halál-félelemmel kapcsolatos attitűdjéről.…”

Section: Eredeti Közleményunclassified

“…Feltételezésünk azon alapul, hogy az erre irá-nyuló kutatások a vallásosságot jellemzően alacsony halálfélelemmel hozzák összefüggésbe [4]. A társadalmi, demográfi ai jellemzők felméréséhez a következő adatokat kértük: nem, kor, iskolai végzettség.…”

Section: Eredeti Közleményunclassified

Is profession associated with fear of death?

Zana

Thege

Limpár³

et al. 2014

Orvosi Hetilap

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: A haláltól való félelem és a foglalkozás közötti kapcsolatról viszonylag kevés szakirodalmi adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: A szerzők a foglalkozás és a halálfélelem összefüggéseinek vizsgálatát tűzték ki célul. Módszer: Orvosok, orvostanhallgatók és egyéb egészségügyi dolgozók, lelkészek, pszichológusok és egyéb, nem egészségügyi dolgozók (N = 1062) halállal kapcsolatos attitűdjeit elemezték a Multidimenzionális Halálfélelem Skála segítségével. Eredmények: Szignifi káns különbségeket találtak az összesített halálfélelem-pontszám tekintetében, valamint egyes vizsgált csoportok esetében is a halálfélelem különböző faktorait illetően. A halálfélelem a lelkészek körében volt a legalacsonyabb. A holttesttől való félelem a pszichológusoknál és a nem egészségügyi dolgozóknál volt a legmagasabb, akiknek nincs közvetlen tapasztalatuk holttesttel, illetve haldoklókkal. Következtetések: Úgy tűnik, hogy a halál-félelem olyan foglalkozási csoportok tagjaira jellemző elsősorban, akik nem foglalkoznak közvetlenül halottakkal és haldoklókkal. Orv. Hetil., 2014, 155(31), 1236-1240. Kulcsszavak: halálfélelem, foglalkozás, egészségügyi dolgozók, lelkészek, pszichológusok Is profession associated with fear of death?Introduction: There are relatively few data on the relationship between professions and fear of death. Aim: The aim of the authors was to examine the association between profession and fear of death. Method: Physicians, medical students and other healthcare workers, priests, psychologists and non-healthcare workers (N = 1062) were asked about their attitude to death by means of the Multidimensional Fear of Death Scale. Results: Signifi cant differences were found in the total and some factor scores among the study groups. Priests showed the lowest fear of death values. Scores on the Fear of the Dead Factor was the highest in psychologists and non-healthcare workers who had no contact with the dead and dying. Conclusions: Fear of death seems rather to be present in professions dealing less directly with the dead and dying.

show abstract

Death Anxiety and Religiosity Among Lithuanian Health and Social Service Professionals

Cited by 25 publications

References 15 publications

Attitudes toward death in Hungary using the multidimensional fear of death scale

Attitudes toward death in Hungary using the multidimensional fear of death scale

Mentődolgozók és mentőtiszthallgatók halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdjének összehasonlító vizsgálata

Is profession associated with fear of death?

Contact Info

Product

Resources

About