A pedagógiai mérés-értékelés fejlődése új lehetőségeket teremtett a problémamegoldó ké-pesség iskolai kontextusban történő vizsgálata előtt. A problémamegoldó képesség, mint tantárgyakat átfogó, diszciplínákat átmetsző, a tudás alkalmazhatóságát biztosító transzverzális képesség fontosságát mutatja, hogy az OECD PISA vizsgálatsorozatában is kiemelt helyet kapott. Mérték a második (komplex problémamegoldás -2003; OECD, 2004), az ötödik (kreatív problémamegoldás -2012;OECD, 2010;Funke, 2010) és a hatodik ciklusban (kollaboratív problémamegoldás -2015) is. Mindemellett a legújabb nemzeti és nemzetközi, készségek és képességek definiálását célzó programok is a legfontosabb 21. századi képességek közé sorolták (Binkley et al., 2012). Az oktatási sikeresség kapcsán számos elemzés utalt jelentős mértékű prediktív szerepére Schweizer, Wüstenberg, & Greiff, 2013;Molnár, 2016a), miközben explicit iskolai fejlesztése a mai napig nem valósul meg . A tanulmányban bemutatott elemzések célja 11-19 éves diákok minimálisan komplex, szimulált problémák feltérképezése során alkalmazott explorációs stratégiáinak minőségi és mennyiségi leírása, valamint azok változásának feltérképezése logfájlokon alapuló látens profil elemzések alkalmazásával.A problémamegoldó képesség fejlettségi szintjét mérő kutatásokban más tudás-és ké-pességterületekre vonatkozó vizsgálatokkal ellentétben kevésbé merült fel az igény arra, hogy ugyanazon konstruktum mérése valósuljon meg technológiaalapon, mint korábban papíralapon. E helyett a technológia adta lehetőségek minél szélesebb körű kihasználásá-val a problémamegoldó képesség eddig nem vizsgált részképességeinek kutatása, illetve maga a konstruktum, mint a 21. század egyik kulcsfontosságú képessége, került újradefi-niálásra. A papíralapú, statikus problémák segítségével történt kutatások eredményei egyre kevésbé tükrözték azt, hogy a mai kor diákja milyen jó problémamegoldónak bizonyul a technológiai eszközökkel telített mindennapi életében. Ennek hatására a probléma-megoldó képesség újabb dimenzióinak kutatása indult el számítógép-alapon, lehetővé vált a problémamegoldó képesség korábban nem vizsgált aspektusainak (l.