Diverzitás és inklúzió jellemzői a Pécsi Tudományegyetemen

Abstract

Tanulmányunk támaszkodik azokra a hazai és nemzetközi vizsgálatokra, melyek bemutatják, miként vált a felsőoktatás jellemzőjévé a diverzitás, és ezzel összefüggésben tárgyalja az inkluzivitás kiépülésének gyakorlatát. Helyzetfeltáró kutatásunk során az inklúzió folyamatelvű modelljét alkalmazva arra voltunk kiváncsiak, hogy mi jellemzi a különböző hallgatói csoportokat a bemenet (bejutási lehetőségek), a folyamat (sikeres előrehaladás) és a kimenet (eredményességi mutatók) szempontjából a Pécsi Tudományegyetemen. Elemzésünk a 2010 és 2019 között képzéssel rendelkező hallgatókra (N = 68 602) és képzésekre (N = 83 067) terjedt ki, és a Neptunban elérhető adatokon alapult. Az elemzés háttérváltozója a diverz tanulói csoportok (előnyben részesítettek: tanulási-pszichés zavarosok, fogyatékosok, hátrányos helyzetűek, továbbá külföldiek), a kapott juttatások (ösztöndíj, kollégium) és az adott képzés státusza. Eredményeink idősorosan és karokra lebontva mutatnak rá a bemenet oldaláról bizonyos hallgatói csoportok visszaszorulására (pl. hátrányos helyzetűek), illetve létszámnövekedésére (külföldiek). Láthatóvá vált a különböző juttatások támogató ereje az előrehaladás során. A diplomaszerzési adatok alapján megállapítható, hogy minél magasabb fokú a képzés, annál hosszabb ideig és annál kevésbé sikeresen teljesítenek a bemenet során előnyben részesített hallgatói csoportok – rámutatva az intézményi inkluzivitás fejlesztésének szükségességére. Jelen kutatás az elemzett adatbázis legszembetűnőbb tendenciáira fókuszált, azonban az adatbázis további lehetőségeket rejt a vizsgált csoportok tanulási életútjának fókuszáltabb nyomon követésére, a fentiekben leírtak mögött meghúzódó okok egy részének feltárására is.

Neurodivergens hallgatók a felsőoktatásban

“…A magyarországi vizsgálatok hátrányos helyzetű és roma/cigány egyetemisták, valamint fogyatékossággal élő, illetve külföldi hallgatók felsőoktatási lehetőségeit elemezték (Hrabéczi-Pusztai 2020;Varga-Deli-Fodor 2019;Varga et al 2021b;Fazekas 2021;Vitéz 2021;Varga-Trendl 2022;Szabóné Pongrácz 2023). E tanulmányban különös figyelmet szentelünk azon egyetemi hallgatóknak, akik a neurodiverzitás ernyője alá tartoznak, melyek közé ebben a kutatásban minden olyan sajátos képzési szükségletű avagy különle ges bánásmódot igénylő hallgató sorolható, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.…”

“…A PTE-n zajlott az a vizsgálat, mely a Neptun adatbázis 2010 és 2019 között regisztrált adatai alapján valamennyi képzéssel rendelkező hallgatóra (68 602 fő) és képzési sávra (83 067 db) kiterjedt (Varga-Deli-Fodor 2019;Varga-Vitéz-Széll 2021b). Ez az elemzés a hallgatók Neptunban elérhető személyes és képzési adatain alapult, s háttérváltozóként jelent meg az előnyben részesítés.…”

Untitled

“…A területi, a személyi és a működtetési különbségek az ország A magyar nyelvű szakirodalomban is jelen vannak az integrációt, a kompetencia alapú képzést, a digitális eszközök bevonását stb. illető nemzetközi trendek, a hazai gyakorlat is ezekre az alapvetésekre alapoz (Józsa 2006, Zsolnai 2008, Nagy 2010, Fejes et al 2013, Varga 2015, Fejes -Szűcs 2018.…”

“…Célként a jog az integrációt jelölte meg az együttnevelés eredményeként, ugyanakkor az is nyilvánvaló volt, hogy a közös tér és az azonos procedúra differenciált képzési-nevelési programok hiányában nem hozza meg a valódi integrációt. Mi több, bizonyos helyeken az integráció azért nem tud megvalósulni, mert kizárólag roma gyerekekből áll az iskolába járó gyerekek csoportja (Forray -Varga 2011, Varga 2015.…”

Sorok mögött. Ordass Lajos evangélikus püspök működése és kapcsolatai 1948. évi személyes naplói alapján

“…Z. VARGA 2020, 337-342. és HOCKE 2001 szándék sem, hiszen általában az írás pillanatában nem számol célközönséggel, az írásnak belső okai, funkciói vannak. A jövő ismeretének hiányából, valamint az olvasónak való megfelelési szándék hiányából fakadó befolyásolatlanság miatt a leírtakat őszintének tekinthetjük, hiszen a bejegyzések tartalmát a naplóíró valóságosnak tartotta.…”