Division of Labour, Work–Life Conflict and Family Policy: Conclusions and Reflections

Abstract

This thematic issue aims to shed light on different facets of the relationship between division of labour within families and couples, work–life conflict and family policy. In this afterword, we provide a summary of the contributions by emphasizing three main aspects in need of further scrutiny: the conceptualisation of labour division within families and couples, the multilevel structure of relationships and the interactions of gender(ed) values at different levels of exploration.

A gyermekes anyák nehézségei a munka világában

“…A nők munkaerőpiaci, társadalmi helyzetével számtalan hazai és nemzetközi kutatás foglalkozik (Fodor 2006, Kispéter 2012, Koncz 1999, Nagy 1999, Nagy 2001, Primecz et al 2014, Veroszta -Györgyi 2021. A leggyakoribb vizsgálati területek közé tartozik a nők munkaerőpiaci helyzete (Kőmüves et al 2022, Horváthné 2020, az esélyegyenlőség megvalósulása (Hajdú -Koncz 2015, Nguyen 2005, Nagy et al 2012, a munka és a család összeegyeztethetősége (Szabó 2017), a munka és magánélet egyensúlya (Barakony 2007, Ochsner -Szalma 2017, Beke 2020, Bíró 2008), a női és férfi felső vezetők eltérő attitűdjei (Kőmüves 2020, Maticsákné 2017, Nagy 2013. Természetesen az olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy miért is fontos e területek részletes vizsgálata.…”

A munka és a magánélet közti egyensúly alakulása a kisgyermekkel otthon lévő apák családjában

“…A kisgyermekes szülőknek nemcsak a teendők és a kívülről és/vagy belülről falkadó elvárások közötti egyensúlyt kell megtalálni, hanem a két szülőnek egymás között is konszenzusra kell jutnia a szerepek megosztása területén. Különösen igaz ez abban az esetben, ha az anya iskolai végzettsége, karrierlehetőségei megegyeznek, vagy akár jobbak, mint az apáé (Ochsner et al 2020). Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy ha az apa egy bizonyos ideig otthon marad a gyerekével, az elősegítheti az anya számára a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakulását (Rushing-Sparks 2017, Paré-Dillaway 2005.…”

“…A munka és a magánélet kapcsolatának vizsgálata többszintű (Ochsner et al 2020), valamint interdiszciplináris (közgazdaságtani, szociológiai, szociálpszichológiai, pszichológiai) megközelítések lehetőségét kínálja. A jelenség makroszintű vizsgálata az adott ország vagy régió gazdasági és politikai berendezkedésére vonatkozik.…”

“…A makro-, mezo-és individuális szint egymással kölcsönhatásban áll, és együttesen alakítják a családon belüli munkamegosztást, valamint ennek következményeit a munka és a magánélet közötti konfliktusra. Bármelyik szintet elemezzük, a nemi szerepekkel kapcsolatos értékeket, attitűdöket és elvárásokat mindhárom szinten figyelembe kell venni, hiszen mindegyiket formálják (Ochsner et al 2020). Így a munka és a magánélet konfliktusa az egyik lehetséges, és a szociálpszichológiai és szociológiai kutatásokban gyakran alkalmazott elméleti megközelítés szerint felfogható egyfajta szerepkonfliktusként (Biddle 1986, Nagy et al 2018, Geszler 2018a.…”