Eső hatása a Csorsza-patak vízgyűjtőjének téli hidrológiai folyamataira

Abstract

A vizsgálat 42 órája alatt (2016. február 3–4.) és az előtte lévő öt hónapban összesen négy nagyobb mennyiségű csapadékesemény történt a Csorsza-patak vízgyűjtő területén. A vizsgált esőzés időszakában 21,6 mm csapadékmennyiség hullott összesen a vízgyűjtő területére 5 órás intervallumban. A csapadékesemény első órájában a patak zavarosság értéke majdnem megduplázódott, viszont így is viszonylag alacsony szinten maradt a későbbiekben mért értékekhez viszonyítva. Az esőzés kezdetét követő 7. órában emelkedett meg jelentősen a zavarosság mértéke, több mint 14-szeresére, a 13–14. órában pedig 34-szeresére nőtt a vizsgálat előtti naphoz viszonyítva. A Csorsza-patak zavarosságának nagysága nem sokkal a tetőzést követően nagy mértékben lecsökkent, 13 órával később pedig hasonló értékeket mutatott, mint a vizsgálat előtti esőzés nélküli időszakban. A nagyobb esőzések alkalmával az alacsonyabb területeken fekvő, minimális lejtésű szántó esetében telítettséghez közeli talajnedvesség-tartalom volt megfigyelhető, míg a legkisebb talajnedvesség-tartalom ingadozás az esőzést követően a gyepes és az erdős területekre volt jellemző. A jelen vizsgálatban összegyűjtött adatok alapján a Csorsza-patakból a Balatonba bekerülő talajhordalék mennyisége a téli időszakban, az erozív esőzések gyakoriságának ismeretében könnyebben és pontosabban becsülhető. Annak érdekében, hogy az éves átlag lebegtetett hordalék mennyiségének a becslését pontosabban el tudjuk végezni, több időszakos mérésre volna szükség. Munkánkat az OTKA K—101065 projekt, az OTKA PD—116157 és OTKA PD—116084 kutatási projekt, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatta. Külön köszönet Mózes Mariann és Bányász Ágnes részére a laboratóriumi vizsgálatokban nyújtott segítségükért, valamint Szegvári Győző és kollégáinak a zánkai vízminták gyűjtésében való hatalmas segítségükért.

Különböző földhasználatú területek talajának nitrogénforgalmi vizsgálata változó hőmérsékleti értékeken

“…Közvetlen kapcsolatban áll a Balatonnal, ezáltal kiemelt fontosságú a terület biogeokémiai változásának ismerete. A balatoni régió hazánk egyik legjelentősebb idegenforgalmi és természeti értéke (HOREL et al, 2017). A hirtelen kialakuló, nagy intenzitású csapadékesemények hatására egy terület talaj-átrendeződési mechanizmusaiban módosulások történhetnek.…”

“…Ennek következtében biogeokémiai változások állhatnak be a víztestekben, valamint azok környezetében (NGUYEN et al, 2005). A talajok és vízrendszerek tanulmányozása elősegítheti a szárazföldi, és vízi ökoszisztémák jobb megértését, amely a mintaterület kiemelt jelentősége, és az előzőekben említett okok miatt nagy fontossággal bír (HOREL et al, 2017). A terület kiterjedése, behatároltsága, valamint a földhasználati rendszerek változatossága lehetővé teszi, hogy a vizsgálati adatok megfelelő összehasonlítási alapként szolgáljanak a bemutatott közleményben.…”

Lebegtetett hordalékmérési módszerek összehasonlító vizsgálata balatoni részvízgyűjtőkön

“…A tavaszi áradással megemelkedett TSS értékek a Csorsza-pataknál kiemelkedőek, míg a másik két részvízgyűjtő kifolyásánál hasonlóak a téli időszakban mutatott értékekhez. A Csorsza-patakon gyakran jelentkeznek gyors lefolyású árhullámok, amelyekkel hirtelen növekvő TSS mennyiséget szállít a Balaton irányába, majd a csapadékesemények végét követően a TSS értékek is gyorsan visszaállnak esemény előtti állapotra (HOREL et al, 2017). A változó TSS értékeket a Tetves és Csorsza vízgyűjtők felszínhasznosítása közötti különbség is befolyásolhatja (AHEARN et al, 2005;KÁSA et al, 2017).…”

“…Jellemzően a kisvízgyűjtőkön heves esőzések hatására kialakuló, gyorsan levonuló árhullámoknál a folyamatos (például percenkénti vagy 10 percenkénti) monitoring helyetti napi egy mintavétel rossz időzítés esetén (például az esőzést megelőző) jelentős információvesztéshez vezethet. Nagyobb esőzés előtti mintavételek eredményei alacsony TSS értékeket mutatnak, míg az esőzést követő áradásban gyűjtött mintáknál jelentősen emelkedett értékek tapasztalhatóak (HOREL et al, 2017). A TSS és a vízhozam összefüggéseinek vizsgálata változatos eredményt hozott a szakirodalomban (DODDS & WHILES, 2004;RÜGNER et al, 2013).…”