Az államadósság fenntarthatósága alacsony kamatkörnyezetbenA tanulmány kiindulópontja a 2008-as válságot követő, tartósan alacsony kamatok kora, mely a koronavírus-járvánnyal bezárólag a kamatláb és növekedési ráta negatív különbségével (rg < 0) volt jellemezhető. A szerző az időszak adta kedvező lehetőségek részletes számbavétele mellett a körültekintő megközelítésmód fontosságára hívja fel a figyelmet. Nemcsak a kamatok megfordulása okozta negatív következmények, de a költségvetési fegyelem gyengülésének veszélye, a kamatláb endogenitásának problémaköre, valamint a bizalom is központi szerepet játszik számos egyéb tényező mellett. A tanulmány részletesen áttekinti a monetáris politika oldaláról jelentkező hatásokat, majd adósságdekompozíciós vizsgálatok keretében feltárja, hogy a koronavírus-járványt követően milyen főbb változások figyelhetők meg az adósság dinamikájában az európai uniós országok körében. Míg a 2020-as évben az adósságráták emelkedésének fő mozgatórugói a gyenge növekedési ráták és a megemelkedett elsődleges deficitek voltak, addig a következő évben az adósságráták javulása elsősorban szintén a növekedési hatásokra vezethető vissza, a nominális adósságállományok csökkentésének elmaradása mellett. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: H60, H63, E40, E50.* A tanulmány a METU Fenntarthatósági és Versenyképességi Kutatóintézet kutatási programja keretében készült.