Matematikai kötetekben, tankönyvekben gyakran találkozhatunk grafikonnal vagy ábrával. Az efféle diagramot korábban csupán pedagógiai vagy heurisztikai eszköznek tekintették, amely hasznos ugyan a megismerésben, de az igazolásban fölösleges, sőt megbízhatatlan. A matematikafilozófia újabb fejleményei mindenképp segítenek lebontani a diagrammatikus érveléssel szembeni előítéletet a matematikában. Ehhez azonban a szembenálló nézeteket a matematikai bizonyítás koherens elméletében kellene összebékíteni. Két olyan gondolatot fejtünk ki, amelyek megnyithatják az egységhez vezető utat. Az első lényege, hogy kijelentjük: a diagrammatikus érvelés nem egyenlő a diagrammal történő érveléssel. A második elképzelés szerint a valós (diagrammatikus) bizonyítás olyan eljárás, amely megteremti az ideális (nem csak diagrammatikus) formális bizonyítás lehetőségét (ami nem egyenlő a megvalósulásával). Ha sikerül megerősíteni e hidakat, akkor összeköthetik a diagramról élő szkeptikus, formális és gyakorlati nézeteket, olyan hálót alkotva, amelynek részeként a különféle diagrammatikus bizonyítások és bizonyítási eljárások megtalálhatják helyüket a matematikában.