Fiatal kutatók Magyarországon – felmérés a 45 év alatti kutatók helyzetéről

Abstract

ÖSSZEFOGLALÁSTanulmányunkban a 2018 tavaszán készült Fiatal kutatók Magyarországon című felmérés legfőbb eredményeit foglaljuk össze. A tudományos pálya választásában a fiatalok legfőbb motivációját a felfedezés izgalma és a tudományos elhivatottság jelenti. Ez a kezdeti lelkesedés azonban, mely a tevékenység jellegéből természetes módon fakad, és mindenfajta aktív tudománypolitikai stratégia nélkül is megjelenik, önmagában nem elegendő a kutatók hoszszú távú szakmai fejlődéséhez és magánéleti boldogulásához. Kérdőívünk válaszadói számos olyan problémára hívják fel a figyelmet, melyek azonnali kezelést igényelnek. A fiatalok tudományos pályán maradását elsősorban a személyes anyagi nehézségek, a kutatási források hiánya és a nem kiszámítható, nem tervezhető szakmai karrier nehezítik meg, leginkább tehát ezeken a területeken van szükség beavatkozásra ahhoz, hogy a hazai tudományos pálya vonzóvá váljon és az is maradjon a fiatalok számára. ABSTRACTThe paper presents the main results of the survey entitled Young Researchers in Hungary, carried out in the spring of 2018. Among young researchers, the main motivational factors behind choos ing a career in science are the excitement of discovery and a passion for science. However, without a concise science policy strategy this initial enthusiasm inherently arising from the nature of research activity is insufficient on its own to ensure long-term professional development and sustainable work-life balance. The respondents of our survey draw attention to numerous

Fiatal oktató-kutatók tapasztalatai egy magyar üzleti iskolában

“…Nemzetközi összehasonlításban kiugró, hogy a heti átlagos 47 munkaóra kiemelkedő arányban (47%) jelent oktatási tevékenységet, míg maga a túlterheltség mértéke nem számít kiugrónak ugyanebben az összehasonlításban (Bodor, 2015). Emellett a hazai felsőoktatásban dolgozó tudományos munkatársak 42%a vállal egyéb megbízást is (Bodor, 2015) és ugyanez az arány (42%) akkor is, ha fiatal oktató-kutatókra fókuszálunk (Alpár et al, 2018). Bár a túlóra-nyomás nem számít kiemelkedően magasnak, az alacsony bérezési viszonyok miatt 2009 és 2016 között drasztikusan, több mint 30%kal csökkent az utánpótlást jelentő 30 évnél fiatalabb generáció tagjainak száma a hazai oktatói létszámban (Polónyi, 2018a).…”

“…A professzorokéhoz viszonyított bérarány ebben a generációban nemzetközi összehasonlításban is csekély, ami a nemzetközi eláramlást erősíti. Ezért az a 61 milliárd forintnyi plusz forrás, ami 2015 és 2018 között az ágazatba érkezett (Polónyi, 2018a), ezt a különbséget hivatott csökkenteni, miközben új feszültségeket is szült, hiszen a doktoranduszok megemelt ösztöndíja egyre erősödő bérfeszültséget hozott az intézmények falain belül a már pályán levő fiatal oktató-kutatókkal szemben, akiknek a tanársegédi és adjunktusi bére nem emelkedett hasonló arányban, így alacsonyabb a doktori ösztöndíjnál (Alpár et al, 2018).…”

Fiatal kutatók nehézségei a COVID–19 járvány alatt • Difficulties of Young Researchers during the Covid-19 Pandemic

“…Az FKA tagjai által 2018-ban a fiatal kutatók élethelyzetéről készített kérdőíves felmérés egyértelműen rámutatott, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkezők már a világjárvány előtt bizonytalan egzisztenciális helyzetben voltak, a kisgyermekes kutatók pedig már ekkor nagy százalékban panaszkodtak időhiányra és ennek következtében a munkájukkal kapcsolatos nehézségekre, versenyhátrányra és kilátástalanságra (URL16; Alpár et al, 2019). Az FKA egyik célja e felmérés alapján a fiatal kutatók érdekeinek képviselete az életpályájukat döntően befolyásoló hazai pályázati rendszer kiírói és döntéshozói irányába.…”

2019 ismét a „nők éve” az Akadémián – Törekvések a nők tudományos pályafutásának támogatására

“…A fiatal kutatókra vonatkozó friss eredmények, amelyekre a későbbiekben még utalunk, azt jelzik, hogy ez a kérdéskör a közeli jövőben is kulcsfontosságú marad a nők tudományos pályán maradása szempontjából (Alpár et al, 2019 A 2007., majd pedig a 2019. évi tagválasztások tapasztalatai azt mutatják (2007ben hét, 2019-ben pedig tíz nőt választottak levelező taggá), hogy bizonyos mértékig a hatályos választási szabályok mellett is növelhető a női akadémikusok száma, főleg, ha -amint erről még szó lesz -a tudományos közösség jobban figyel a tagjelölés szempontjából számításba jövő nők tudományos teljesítményére és a női tudósok MTA-n belüli helyzetére. Az alábbiakban az erre vonatkozó lépéseink egy részét foglaljuk össze.…”

“…Ahogyan a beszámoló írja: "31 és 40 év között a férfiak körében felülreprezentáltak a vezetők, 31 és 35 év között pedig a docensek is. Így létszámban nem, de tudományos pozíciók tekintetében már 45 év alatt elkezd szétnyílni a tudományos előmenetel ollója" (Alpár et al, 2019).…”