Fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek alkalmazási gyakorlata a nyílt munkaerő-piacon

Abstract

A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek, mint munkavállalói csoport munkaerő-piaci helyzete alapján elmondhatjuk, hogy jelentős hátrányokkal rendelkező munkavállalói csoport. Gazdasági aktivitása elmarad a nem fogyatékos és megváltozott munkaképességű lakosságtól. A legújabb statisztikai adatok szerint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási szintje csupán 18% körül mozog. A mindenkori kormányzat mind pozitív, mind negatív ösztönzőrendszerrel igyekszik az érintett munkavállalói csoport gazdasági szerepét növelni, hangsúlyosan az elsődleges, nyílt munkaerő-piac területén. Mindez azonban elképzelhetetlen a társadalom és a vállalati szféra szemléletformálása nélkül, mely az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a diszkrimináció tilalma törvényi szabályozásán keresztül érvényesülhet. A cikk célja, hogy az Észak-alföldi régióban működő 3 vizsgált szervezet cég- illetve HR vezetőjével készített szakmai interjú és esettanulmány segítségével feltárja a piaci szereplők hogyan viszonyulnak a fogyatékos és megváltozott munkavállalói csoporthoz, az elmúlt évek törvényi változásaihoz, illetve milyen mértékben alkalmaznak, és milyen akadályokkal nehezítik a további foglalkoztatásukat.

Fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű csoportok a munka világában - felnőttképzési nézőpontból

“…Az alacsony foglalkoztatottság hátterében részben az érintett munkavállalói csoporttal kapcsolatos diszkriminatív attitűdök állnak. Általában úgy vélekednek róluk, hogy segítséget igényelnek a munkavégzésükhöz (Balázs-Földi, 2016).…”

“…Gyarmathy nem tekinti fogyatékossággal élő személyeknek az atipikus fejlődés miatt tanulási nehézségekkel (diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia, autizmus spektrum zavar) küzdő személyek csoportját, de felhívja a figyelmet képzésük fontosságára, tanulási sajátosságainak figyelembevételére (Gyarmathy, 2017). Mindegyik csoportnak megvannak az oktatásban, illetve a munkaerőpiacon megjelenő speciális jellemzői és szükségletei, ugyanakkor a munkaadók sajátos szükségleteiket a munkavégzés szempontjából gyakran akadályozottságként értelmezik (Balázs-Földi, 2016). Európai és hazai dokumentumok ezen csoportok képzésének szükségességétesélyegyenlőségi és munkaerőpiaci megfontolások miatt -már évtizedek óta kiemelt feladatként fogalmazzák meg.…”

“…A megváltozott munkaképesség a fogyatékosságnál tágabb, sokféleképpen értelmezett, kifejezetten a munkaerőpiachoz kapcsolódó magyar fogalom, ami a foglalkoztathatóságot jelzi. A sokszínű fogalomhasználat oka, hogy a különféle szakterületek és jogi szabályozások eltérően értelmezik a fogalmat, más és más definíciót követnek, például az egészségkárosodott, rokkant, fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű személy (Balázs-Földi, 2016;Dunás-Varga, 2016). A megváltozott munkaképesség fogalomnak nemzetközi szinten nincs megfelelője, rendszerint a fogyatékos (disabled people/person) vagy fogyatékossággal élő személy (people with disability) kifejezést használják.…”

“…Munkaerőpiaci kutatások szerint, a célcsoport munkaerő-piaci inklúziója akkor hatékony, ha a nyílt munkaerőpiacon a többségi munkavállalókkal együtt képesek munkát vállalni (Cseh, 2014). Balázs-Földi szerint a védett foglalkoztatás olyan munkakörnyezetet és feltételrendszert biztosíthat, amelyben a megváltozott munkaképességű munkavállaló képességeinek és igényeinek megfelelően tud munkát végezni (Balázs-Földi, 2016).…”

A fogyatékos és a megváltozott munkaképességű személyek munkavégző képességének megítélése

“…Ennék oka, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók körébén jélén vannak, az isméréték és tájékozottság, illétvé a valós tapasztalatok hiánya miatt az érintétt munkavállalói csoporttal kapcsolatos tévhiték és hiédélmék. Mint korábbi kutatási érédményéink [4] rámutatnak, hogy a munkáltatók munkaérő-piaci szémpontból a fogyatékosságot és a mégváltozott munkaképésségét két, égymástól élválasztható fogalomként értélmézik. Ezt a szégméntálást ugyanakkor ném az éltérő képésségék alapján tészik, haném az alapján, hogy az akadályozottság a szülétéstől fénnálló probléma vagy az élétút során kialakuló, azaz szérzétt állapot-e.…”