Forging cleaner production: the importance of academic-practitioner links for successful sustainability embedded carbon accounting

Burritt, Roger; Tingey-Holyoak, Joanne L.

doi:10.1016/j.jclepro.2012.02.001

Cited by 44 publications

(25 citation statements)

References 66 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Although various developments were documented to be used in corporate practice and software development, further research is particularly needed to develop specific accounting methods and systems, which support increases in awareness, the identification of reduction potentials, decision-support and the effective implementation of reduction measures. Burritt and Tingey-Holyoak (2012) and Ascui and Lovell (2012) presented findings on the insufficient dissemination of carbon accounting methods and practice-theory links, and reported how accounting professionals are changing perceptions and competency in this area. This highlights the observation that carbon management accounting is still in an early stage of development and it underscores the urgent need for interdisciplinary collaboration among scientists and practitioners, accountants and engineers to develop methods for practical use.…”

Section: Conclusion and Outlook For The Future Of This Evolving Fieldmentioning

confidence: 99%

Carbon accounting for sustainability and management. Status quo and challenges

Schaltegger

Csutora

2012

Journal of Cleaner Production

286

196

View full text Add to dashboard Cite

Section: Conclusion and Outlook For The Future Of This Evolving Fieldmentioning

confidence: 99%

Carbon accounting for sustainability and management. Status quo and challenges

Schaltegger

Csutora

2012

Journal of Cleaner Production

286

196

View full text Add to dashboard Cite

“…However, it has been also observed that measuring sustainability in business practice is a challenging task for managers and accounting researchers due to knowledge problems (Burritt & Tingey-Holioyak, 2012), methodological difference and limitations (Lee, 2012), and lack of applicable tools and understanding Lee & Saen, 2012). In this paper, we would like to recognise and embrace the diversity of sustainability management accounting in sustainable supply chain management.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Integrating sustainability performance measurement into logistics and supply networks: A multi-methodological approach

Lee

2014

The British Accounting Review

View full text Add to dashboard Cite

This paper seeks to address the way in which economic and environmental performance can be measured simultaneously, taking a multi-methodological approach to the logistics and supply chain management field in order to address sustainability challenges. The multimethodological approach relies on the merits of different methodologies, provides more flexibility in tackling problems under investigation, and tolerates inaccurate estimation of parameters during the process. An illustrative case study (Westgate Ports) is undertaken in Australia in order to examine the ways in which the multi-methodological approach is applied, and how it assists during the decision making process in the adoption of green practices for freight transport logistics. The case validates the applicability and usefulness of the approach and highlights comparative outputs of costs and carbon emissions in freight transport logistics. Rail transport is identified as giving the opportunity to study the short-2-distance container and freight distribution network, although initially this does not appear to be the most cost-effective option. This study finds that it is better to simultaneously consider performance indicators from different perspectives and to integrate them into one model of system measurement in order for corporations to improve their sustainability performance.

show abstract

“…Az éghajlatváltozás és a nemzetközi klímapolitika fejleményeivel párhuzamosan megjelent a vállalati szektor széndioxid-kibocsátásának (más kifejezéssel karbonkibocsátásának) mérésére és kezelésére vonatkozó igény is. A vállalati széndioxid-elszámolásra vonatkozóan nincsen egyetlen, általánosan elfogadott definíció (Stechemesser & Günther, 2012), tartalmilag a vállalati szektor széndioxid-kibocsátásának mérését, kiszámítását, ellenőrzését és kommunikálását foglalja magában (Burritt & Tingey-Holyoak, 2012). Az elszámolás történhet egyrészt természetes mértékegységben (például tonna, kg, illetve ha az elszámolást kiterjesztjük a többi ÜHG-ra is, akkor CO 2 eazaz CO 2 -egyenérték), de akár pénzegységben is, számba véve a kapcsolódó költségeket vagy hasznokat.…”

Section: A Vállalati Széndioxid-elszámolás Háttereunclassified

Széndioxid-elszámolás a hálózati gazdaságban

Csutora

Harangozó

2019

Veztud

View full text Add to dashboard Cite

A globális klímaváltozással kapcsolatos aggodalmakkal és a kapcsolódó nemzetközi szakpolitikával párhuzamosan alakult ki a vállalati szintű üvegházhatású gáz, illetve ezen belül a széndioxid-elszámolás. A hálózati gazdaság korában a globális ellátási láncok széndioxid-elszámolása jelentősen túlmutat a környezetvédelmen mind gazdasági, mind társadalmi szempontból kiemelt fontosságú. A tanulmány egyrészt rendszerező jellegű áttekintést ad a vállalati széndioxid-elszámolás kialakulásáról, fejlődési fázisairól és kihívásairól, különös tekintettel a vállalatok fizikai határain túlnyúló, az ellátási láncok és a termékek teljes életciklusának széndioxid-mérlegére vonatkozóan; másrészt megvizsgálja a vállalatokon túlnyúló kibocsátások elszámolását a magyarországi vállalatok gyakorlatában A széndioxid-elszámolás koncepcionális hátterének kialakulását és fejlődését a cikkben négy egymásra épülő szakaszra (környezeti számvitel fókusz, közvetlen széndioxid-kibocsátás fókusz, közvetlen és közvetett széndioxid-kibocsátás fókusz, klímahatás-fókusz) bontva tekintik át és értékelik a szerzők. Ezek alapján az látszik, hogy a vállalati széndioxid-elszámolásokban egyre nagyobb szerepet kap a közvetett, a vállalatokon átívelő kibocsátások nyomon követése, amelyet támogat a tanulmányban bemutatott, különösen a közvetett kibocsátások elszámolásának térnyerése óta egyre komplexebbé váló módszertani eszköztár is. A magyarországi vállalatok elszámolási gyakorlatának elemzése alapján elmondható, hogy a legnagyobb vállalatok már komoly figyelmet fordítanak a széndioxid-elszámolásra, a közvetlen (Scope 1) és a vásárolt energiához kapcsolódó (Scope 2) kibocsátásaikat nagyrészt számszerűsítik, míg az ellátási lánc további részeinél megjelenő (Scope 3) kibocsátások elszámolása ugyanakkor még gyerekcipőben jár.

show abstract

Forging cleaner production: the importance of academic-practitioner links for successful sustainability embedded carbon accounting

Cited by 44 publications

References 66 publications

Carbon accounting for sustainability and management. Status quo and challenges

Carbon accounting for sustainability and management. Status quo and challenges

Integrating sustainability performance measurement into logistics and supply networks: A multi-methodological approach

Széndioxid-elszámolás a hálózati gazdaságban

Contact Info

Product

Resources

About