Gelotophobia, alexithymia, and emotional intelligence

Abstract

Elméleti háttér: A gelotofóbia (a nevetségessé válástól vagy kinevetéstõl való félelem) univerzális, az utóbbi évtizedekben leírt jelenség. Vizsgálatok szerint a gelotofóbiásokat intenzívebb, hosszabb és többszöri szégyen-érzés és félelem, illetve kevésbé intenzív, ritkább és rövidebb idejû boldogság-érzés jellemzi. Továbbá a nevetést tartalmazó kétértelmû helyzeteket negatívabban értékelik, mint a kontroll személyek, és ezek nem emelik a hangulatukat. Cél: Megvizsgálni e vonás érzelmi intelligenciával és alexitímiával való kapcsolatát. Módszer: 137 fõ válaszolt a Geloph-15, a TAS-20 és a Bar-On EQ kérdõívek kérdéseire. Eredmények: A gelotofóbia és az alexitímia egyes dimenziói szignifikáns pozitív korrelációt mutatnak mind a teljes mintán (érzelmek azonosítása: r = 0,356; p < 0,01; érzelmek kifejezése: r = 0,363; p < 0,01; összpontszám: r = 0,360**), mind a gelotofóbiások (pragmatikus gondolkodás: r = 0,685; p < 0,01; összpontszám: r = 0,691; p < 0,05) és a nem gelotofóbiások (érzelmek azonosítása: r = 0,331; p < 0,01; érzelmek kifejezése: r = 0,313; p < 0,01; összpont-szám: r = 0,271; p < 0,01) csoportjában. Továbbá, a gelotofóbiás és nem gelotofóbiás csoport között legalább tendenciaszintû különbség adódott az érzelmek kifejezésének nehézsége és az összpontszám esetében. A nem gelotofóbiások rendre szignifikánsan magasabb EQ pontszámokat érnek el, mint a gelotofóbiások (kivéve problémamegoldás, impulzuskontroll, stresszkezelés), továbbá esetükben közepesen erõs, negatív együtt járás mutatkozik a gelotofóbia mértéke és az érzelmi intelligencia között, míg a gelotofóbiásokra többnyire ez nem igaz. A teljes mintán a gelotofóbia és az érzelmi intelligencia közötti korreláció -0,624; p < 0,01volt. A legmagasabb korrelációk az önbecsülés (r = -0,511; p < 0,01), a függetlenség (r = -0,521; p < 0,01), a stressztûrés (r = -0,531; p < 0,01), az intraperszonás (r = -0,650; p < 0,01) és az általános hangulat (r = -0,510; p < 0,01) skáláinak terén mutatkozott. A szociodemográfiai változók hatását kiparciálva nem mutatkozott jelentõs változás az eredmé-nyekben. Következtetések: A gelotofóbia, az alexitímia és az érzelmi intelligencia egymáshoz kapcsolódó, mégis elkülöníthetõ fogalmak, továbbá a gelotofóbiások csoportja más érzelmi-intelligencia-mintázatot mutat, mint a nem gelotofóbiások csoportja.

Gaming Disorder in Adults with Autism Spectrum Disorder

“…Gelotophobes believe something is entirely wrong with them and that they are “intolerably ridiculous” (Titze, 2009 , p. 30). Gelotophobia is particularly prevalent in individuals with social anxiety (Edwards et al, 2010 ), those with deficits in understanding and describing emotions (Boda-Ujlaky & Séra, 2013 ), and in those who don’t understand or appreciate humour as well as others (Chan, 2016 ; Hiranandani & Yue, 2014 ). Furthermore, these factors themselves are strongly linked with ASD, which is indicative that those with ASD may be predisposed to gelotophobia.…”

“…No studies to date have investigated the link between gelotophobia and GD. However, gelotophobia and GD are both particularly prevalent in individuals with social anxiety (Edwards et al, 2010 ; Sioni, et al, 2017 ), individuals with deficits in understanding and describing emotions (Boda-Ujlaky & Séra, 2013 ; Bonnaire & Baptista, 2019 ), individuals with lower self-esteem (Hiranandani & Yue, 2014 ; Van Rooij et al, 2014 ) and individuals with insecure attachment styles (Miczo, 2017 ; Schimmenti, et al, 2014 ). Hence, it is plausible that GD and gelotophobia themselves may be related.…”

Alexithymia - baseline trends of research

“…С АТ связаны специфические межличностные про-блемы, в особенности проблема холодного, дистанциро-ванного или агрессивного поведения в социуме, свой-ственного некоторым больным АТ [23], неспособность выстраивать отношения с близкими людьми, неспособ-ность заводить знакомства [7], неспособность к сопере-живанию, эмоциональной близости [24]. С АТ также тес-но связаны гелотофобия (страх быть осмеянным другими людьми) и уровень эмоционального интеллекта, однако исследователи, занимающиеся изучением этой связи, приходят к выводу, что все же эти состояния не носят со-четанного характера [25,26].…”