Generációs különbségek és motiváció az élelmiszeriparban

Abstract

A változó gazdasági és környezeti tényezők közepette a vállalatok egyik meghatározó problémája továbbra is a munkaerő fluktuációja. A vezetők a pandémiás időszak egyik nem várt hatásaként szembesültek azzal a ténnyel, hogy a munkavállalók reakciói megváltoztak, gyakrabban és gyorsabban váltanak munkahelyet. Tanulmányunkban a generációk közötti motivációs különbségeket elemeztük. A szakirodalmi előzmények bizonyítják, hogy a generációk értékrendjében jelentős különbségek alakultak ki, amelyeket az ösztönzés és motiválás során prioritásként kell kezelni. Kutatásunkat élelmiszeripari nagyvállalatok munkavállalói körében valósítottuk meg. Az adatgyűjtés hólabda módszerrel történt, amely során 126 válaszadóból álló adatbázist alakítottunk ki. Az adatelemzés során ANOVA elemzést és LSD post hoc típusú tesztet alkalmaztunk. Eredményeinek szerint a generációk között igazolhatóak a motivációs különbségek, amelyekre a vezetőknek a motivációs stratégiájukban és gyakorlatukban építeni szükséges. A Z és Y generációs munkavállalók nehezebben tudnak azonosulni a szervezeti célokkal és nagyobb arányban terveznek munkahelyet váltani. A szervezeteknek paradigmát kell váltani a belső kommunikáció gyakorlatában, annak érdekében, hogy a vállalati „üzenetek” minden munkatárs számára célba érjen.

A vasútszakmai oktatás fejlesztési lehetőségei

“…Számukra a változatos munkát és fejlődési lehetőségeket biztosító munkahely lehet ideális. Kőmüves et al (2022) alapján is az egyéni szakmai célok motiválják leginkább a fiatalabb generációt. Van Vemde et al (2022) véleménye szerint a tanulók generációhoz tartozástól függetlenül akkor lesznek igazán együttműködők, ha az oktatók rugalmasabbak és barátságosabbak.…”

A Practical Paradigm Shift in Human Resource Management

“…The credit crisis of 2008, Industry 4.0 and the 2020 COVID-19 pandemic have changed the labour market to such an extent that traditional, proven methods of human resource management (HRM) no longer apply (Cseh-Papp et al, 2017a, 2017bPató-Szűcs et al, 2021). That is why the HR paradigm is also changing, with greater emphasis now being placed on considering the needs of the employees (Hegedűs, 2012;Kőmüves, Hopp & Szabó-Szentgróti, 2022). While the theoretical background for dealing with the problems is already available, the practical implementation is a much slower process.…”