„Ha csak úgy kiköltöztetjük az embereket, egymás nélkül elvesznek.” Erőforrások, korlátok és ezek térbelisége a roma szegregátumokban lakók számára: egy hazai város példája

Abstract

A lakóhelyi szegregáció és térben koncentrált mélyszegénység komoly probléma a hazai városok számára. A tapasztalatok szerint mindkét jelenség halmozottan érinti az etnikai csoportokat – hazánkban a romákat. Kutatásunkkal arra a kérdésre keressük a választ, hogy hazai városi környezetben a szegregált lét az érintettek számára milyen erőforrásokat hordoz, és miben korlátozza őket. Külön figyelmet szentelünk ezen erőforrások és korlátozó tényezők térbeliségének. Egy hazai város szegregátumaiban készült, kvalitatív primer adatfelvételen alapuló eredményeink rámutatnak arra, hogy a városi szegregátumok és környékük egyszerre hordozhatnak kulcsfontosságú erőforrásokat az ott élők számára és lehetetlenítik el a mélyszegénységből való kitörést. A kapcsolatok és erőforrások térbeli koncentrálódása következtében a meggondolatlan, területi dekoncentrációt (deszegregációt) előtérbe helyező antiszegregációs beavatkozások könnyen ronthatnak az érintettek helyzetén, és önmagukban semmi esetre sem adnak választ arra a komplex problémahalmazra, amivel az érintetteknek meg kell küzdeniük. Mivel az egyes szegregátumok is sokban különbözhetnek egymástól és a szegregátumok lakossága messze nem homogén, nem takarítható meg egyetlen antiszegregációs beavatkozás esetében sem a megfelelő feltárási-konzultációs folyamat, a külső és belső kapcsolathálók feltérképezése, a személyre vagy családra szabott megoldások kidolgozása.

Városi zsugorodás és lakóhelyi szegregáció az ezredforduló után

“…A magyarországi kutatások döntően Budapesten és jóval kisebb számban a regionális központokban (Szeged, Miskolc, Pécs) a társadalmi-térbeli elkülönülés és a szocioökonómiai státusz viszonyrendszerét (Konrád, Szelényi 1969;Csanádi, Ladányi 1988;Csanádi et al 2007;Kovács, Szirmai 2006;Ladányi 2008;Berényi 2010), illetve az etnikai szegregátumok formálódását vizsgálták (Kertesi, Kézdi 1997;Ladányi 1989;Ladányi, Virág 2009;Tóth et al 2017). A kis-és középvárosi szegregáció kutatása Magyarországon is inkább kivételnek tekinthető, kiemelkednek Timár Judit és Nagy Erika kutatásai, amelyek a Veszprém, Békéscsa ba, Szeged és Pécs belvárosában megindult dzsentri kációs folyamatát vizsgálták (Timár, Nagy 2007).…”

Városi deszegregáció, társadalmilag heterogén lakóközösségek, társadalmi tőke – egy hazai városi szegregátum felszámolásának tapasztalatai

“…Magyarországon legkevesebb 300 000 ember él szegregált körülmények közt, legalább 1633 etnikai alapon (is) szerveződő szegregátumban (Domokos, Herczeg 2010). A térbeli szegregáció egyfelől számos módon korlátozza az érintettek életlehetőségeit (Wacquant 2012), másfelől erőforrásokat is jelenthet számukra (Tóth et al 2017). E kettősségben komoly szerepe van a társadalmi tőkének Messing 2006;Messing, Molnár 2011a, b;Albert, Dávid 2006).…”

“…A megkötő társadalmi tőke ('bonding social capital') egy zárt közösségen belüli, belső szolidaritáson alapuló intenzív, külső kapcsolatoktól elzárt forma. A szegregált roma közösségeket, cigánytelepeket erősen jellemzik ezek a kapcsolatok (Albert, Dávid 2006;Tóth et al 2017;, amelyek bizalmon, szolidaritáson, reciprocitáson alapulnak (Messing, Molnár 2006). A zárt, homogén hálózat biztosítja a mindennapi túlélést és erőforrásként működhet (Tóth et al 2017), ugyanakkor mérsékeli a szegénységből való kitörés esélyét és erősen korlátozó lehet (Fehér, Virág 2014;Tóth et al 2017); hatásai akár generációkon keresztül szerepet játszhatnak a szegénység konzerválásában, a társadalmi mobilitás korlátozásában.…”

“…Fontos szerepet játszhatnak továbbá az alacsonyabb státuszú csoportok társadalmi mobilitásában is. A legtöbb hazai kutatás arra az eredményre jutott, hogy a szegregátumokban élők kapcsolathálózatából gyakorlatilag hiányzik az áthidaló társadalmi tőke, és komolyan megkérdőjelezhető az összekapcsoló társadalmi tőke rendszerintegrációs hatékonysága is (Szalai 2002;Durst 2002;Ladányi, Szelényi 2004;Tóth et al 2017;). 2 Néhány szerző újabban amellett érvel, hogy nem jó ennyire élesen elkülöníteni a megkötő és a társadalmi osztályokon átívelő társadalmi tőke fogalmait.…”

“…Korábbi publikációinkban elemeztük, hogy a szegregátum a benne élők számára a megkötő társadalmi tőkének köszönhetően kölcsönös anyagi, igencsak ellentmondásos pénzügyi erőforrásokat (uzsora), lakhatási, munkakeresési, gyermekfelügyelettel kapcsolatos stb. segítséget/erőforrást jelent, ahogy azt is, hogy a közösségben eltöltött idő több aspektusa is hozzájárul az érintettek szubjektív jóllétéhez (Tóth et al 2017;Málovics et al 2019a).…”