Hazai vállalatok az értékláncban. Egy feldolgozóipari vállalat beszállítói kapcsolatainak elemzése

Abstract

Hegedűs dániel-VasVári TamásHazai vállalatok az értékláncban egy feldolgozóipari vállalat beszállítói kapcsolatainak elemzése Jelen tanulmány új megközelítéssel vizsgálja egy külföldi tulajdonú feldolgozóipari vállalat 2015 és 2019 közötti beszerzéseit, a beszállítói hozzáadott érték és a függőségi viszonyok változását. Eredményeink alapján elmondható, hogy a hazai tulajdonú magyar beszállítók részaránya és hozzáadott értéke alacsony, ráadásul az összetettebb termékek szállítása is elérhetetlen számukra. E beszállítók jobban tudnak érvényesülni a szorosabb együttműködésen alapuló úgynevezett kooperációs beszerzésekben, amelyek során bekapcsolódhatnak a gyártási folyamatba, és így a tudástranszfer is nagyobb lehet. A túlzott beszállítói specializációból fakadó függőség és ciklikus termelés azonban könnyen a beszállítók lemorzsolódásához vezethet. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: L20, L23, L66, M11.

Digitalizáció és lokációs előnyök Magyarországon

“…Mindezek alapján nem meglepő, hogy a külföldi (multinacionális) cégek kevés hazai beszállítóval dolgoznak, és hogy a magyar feldolgozóipari kivitel hazai hoz-záadott értéke a legalacsonyabb a visegrádi térségben, sőt az EU-ban (Braun et al, 2020, Hegedűs & Vasvári, 2020.…”

A gyümölcstermesztő és az ipari beszállító vállalkozások piaci pozíciója. Egy kvalitatív kutatás eredményei

“…A feldolgozóiparban a termelés kétharmadát és az export háromnegyedét teszi ki e vállalati kör teljesítménye (Békés-Muraközy [2016]). A szakirodalomban fellelhető -reprezentatívnak nem nevezhető -esettanulmányok egyrészt e cégek alacsony láncbeli integráltságára utalnak (Hegedűs-Vasvári [2020]), másrészt azt mutatják be, hogy fejlődési pályájuk hosszabb és diverzifikáltabb, mint a globális beszállítóké (Szalavetz [2019]).…”

A háztartások helyzetének változása a magyar hitelpiacon a devizahitelezést követően

“…E lakossági hitelek nagyobb része is fogyasztási célú hitel volt, így nem túlzás azt állítani, hogy a lakáscélú jelzáloghitelek piaca praktikusan nem létezett még ekkor (Király -Nagy 2008). Az alacsony állomány kialakulásához a rendszerváltáskor fennálló (zömében az OTP-nél lévő) lakáshitelállomány kedvezményes, államilag támogatott előtörlesztési lehetősége is hozzájárult, melynek hatására 1991-ben mintegy kétharmadára esett a lakáshitelek állománya (Hegedűs -Várhegyi 1999).…”