A tanulmány a vállalkozók megítélését vizsgálja a média tükrében, kevert módszerrel. Azt a kérdést járja körbe, hogy a 2015 és 2019 közötti időszakban milyen képet közvetített a főáramú online média a vállalkozásokról és a vállalkozókról. A kvantitatív tartalomelemzés fő eredménye, hogy a vizsgált időszakra és médiumokra nézve nem tartható az a szakirodalomban korábban meghatározónak tűnő következtetés, hogy a médiában uralkodó vállalkozókép alapvetően negatív lenne, ami a média vállalkozóképének változására utalhat. Ugyanakkor az általános értelemben vett vállalkozásokról vagy vállalkozókról a média sokkal inkább hajlamos negatív keretezésben írni, mint a konkrét vállalkozásokról és vállalkozókról. Emellett a magyarországi vállalkozások és vállalkozók reprezentációja a külföldiekéhez képest továbbra is kevésbé kedvező a hazai médiában. A kvalitatív tartalomelemzés és az empirikusan megalapozott típusalkotás módszerének segítségével a tanulmány azonosítja és bemutatja a médiában előforduló vállalkozótípusokat: a született vállalkozót, a népmesehőst, az ötletvezérelt vállalkozót, a lassú építkezőt, a hobbivállalkozót és a társadalmi vállalkozót.

No abstract

A gyümölcstermesztő és az ipari beszállító vállalkozások piaci pozíciója Egy kvalitatív kutatás eredményei Cikkünk a magyar tulajdonú beszállító cégek piaci pozícióját és a pozíció alakítására vonatkozó tevékenységét elemzi az egyik leginkább kiszolgáltatottnak tekinthető gyümölcstermesztés, valamint a komoly vevő-szállítói koordinációt igénylő ipari beszállítás területén végzett mélyinterjúk alapján. Eredményeink szerint a gyümölcstermesztésben a vállalkozások a szerződéses viszonyokra nincsenek hatással, a hosszú távú üzleti kapcsolatok elsősorban a piaci bizonytalanságok csökkentését szolgálják. Az ipari beszállításban a feltételeket szintén a nagyobb partner és a piac diktálja, de az együttműködés sokkal intenzívebb, bizalmibb, a szállítók pozíciója sokkal egyedibb és erősebb, a hozamok pedig magasabbak. Az üzleti együttműködés szabályait mindkét vizsgált terület esetében az értéklánc domináns cégei diktálják; a vállalkozások alkupozíciójukat csak közvetve alakíthatják: elsősorban termékeik és üzleti működésük módosításával tudják befolyásolni, hogy mekkora mozgásteret biztosít nekik az értéklánc központi szereplője.