A tanulmány a 2016-os Kiss László-ügyet vizsgálja a médiabíráskodás fogalmából kiindulva a legolvasottabb hat online híroldalon megjelenő cikkek alapján, különös tekintettel az újságírói véleménycikkekre. A médiabíráskodás Greer és McLaughlin (2011, 2012) értelmezésében olyan folyamat, amelynek során a hírmédia egyfajta morális alapokra hivatkozó populista igazságszolgáltatást gerjeszt és működtet. A tanulmány egyfelől azt vizsgálja, hogy mennyiben alkalmas a brit média működésére kitalált médiabíráskodás fogalma a magyarországi Kiss László-ügy leírására. Másfelől a nemi erőszak mint az ügy fontos dimenziója is vizsgálat tárgyát képezi, hiszen a Kiss-ügyben egy 55 évvel korábbi, jogilag már lezárt csoportos nemi erőszak elkövetéséről van szó. A tanulmány bemutatja, hogyan épül fel, és miként terjed ki az ügy egyéni szintről intézményi és társadalmi szintre, mi jellemzi a diskurzus eme szintjeit, illetve hogyan működik az egyes szinteken a médiabíráskodás mechanizmusa.

A nemi erőszakos ügyek tárgyalása (szemtanúk és bizonyítékok híján) a tárgyalótermekben és a médiában is gyakran a „Ki mond igazat?” kérdésre szűkül, ahol végső soron a vádló és a vádlott hitelessége kerül mérlegre (Phipps 2009). Mind a büntetőjogi rendszer, mind a közvélemény, mind a média határt húz az „érdemtelen” és a „megkérdőjelezhetetlen” nemi erőszak áldozat közé, ami befolyásolja az ügy megítélését, az áldozat hitelességét és ezzel a felé irányuló szimpátia és a vele vállalt szolidaritás mértékét is (Greer 2017; Phipps 2009). A megkérdőjelezhetetlen áldozatiság pedig összefüggést mutathat a nemi rendben elfoglalt pozícióval (Connell 2000; Schippers 2007), és az osztályhelyzettel is (Skeggs 1997). Tanulmányom középpontjában a Kiss László-ügyben szereplő áldozat narratívájának elemzése áll. Elemzésemben a hangsúlyt a genderrel illetve az osztállyal kapcsolatos önreprezentációk vizsgálatára helyezem. Annak bemutatására teszek kísérletet, hogy az áldozat narratívájában milyen femininitás- és osztályhelyzet-konstrukciókon keresztül teremtődik meg a megkérdőjelezhetetlen áldozat képe és ezen keresztül a hitelesség, hogyan erősítik, illetve gyengítik egymást a gender-, illetve az osztályhierarchiában elfoglalni szándékozott identitáspozíciók, végül hogyan hat vissza mindez a társadalmi nemek fennálló hierarchikus rendjére.

A tanulmány a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos médiabíráskodást (trial by media) vizsgálja a magyarországi online médiában. Tíz félig strukturált, újságírókkal készült interjú eredményei alapján térképeztem fel, hogy milyen mozgatórugók és vezérelvek működtetik a folyamatot a kormányfüggetlen online média nem bulvárhoz tartozó részében. A tanulmány azonosítja és bemutatja az ügyek felerősödésében és lecsengésében szerepet játszó faktorokat, amelyek: (1) az ismert és/vagy köztiszteletben álló ember hírértéke, (2) a vádlott reakciója és a személyét érintő következmények, (3) a rendszerszintű problémák, (4) az ügyek egymásra épülése, (5) az újságírók személyes elkötelezettsége és felháborodása, (6) a kereskedelmi média piacvezérelt működési logikája, (7) a szimbolikus erőszak aránytalanságának percepciója, valamint (8) az ügyek politikai térbe kerülése.

Alarmed by research that reveals Hungary as having one of the lowest reporting rates in cases of sexual violence in Europe, this article provides an overview of the research that explains why, historically, sexual violence has been and continues to be underreported all over the globe, from law enforcement and criminal justice perspective. Furthermore, we describe the unique circumstances that might influence Hungarian victims of sexual violence to make formal reports. Among other possible factors, we discuss rape myth acceptance, victim blaming, feminist activism, institutional betrayal, and media representations of rape. In an effort to provide insight into Hungarian gender politics, this article raises salient theoretical works on gender ideology and gender policy in contemporary Hungary. This article concludes with a discussion on what implications such research in Hungary may have on a global understanding of sexual violence reporting.

No abstract