Hazautalások Magyarországra – egy új adatfelvétel első eredményei

Abstract

* A jelen kiadványban megjelenő írások a szerzők nézeteit tartalmazzák, ami nem feltétlenül egyezik a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontjával.

Történelem – társadalom – vidék : Jubileumi tanulmánykötet II.

“…Amikből talán biztosabb információk nyerhetők, azok a befogadó országokban készült tükörstatisztikák. Azonban nem minden ország adatai érhetőek el, és ha igen, akkor sem biztos, hogy aktuálisak, mert van, hogy csak több hónap után kerülnek be a nyilvántartásba (Kapitány-Rohr, 2014). Magyarország igen későn csatlakozott be az Európát jellemző Kelet-Nyugat irányú vándorlási áramlásokba (Blaskó, 2016).…”

A külföldi hazautalásokat fogadó magyar háztartások jellemzői

“…A fizetési mérlegben szereplő adatokból következtetni lehet a hazautalások volumenére és időbeli változásaira (Bujnóczki [2017], Csortos-Kóczián [2017]), a közelmúltig azonban csak korlátozott képünk volt a mögöttes meghatározó társadalmi-gazdasági tényezőkről. A SEEMIG-adatfelvétel (Managing Migration and its Effects in South-East Europe -A migráció és a migrációs hatások kezelése Dél-Kelet-Európában -Határokon átnyúló együttműködés a tényekre alapozó stratégiákért) (Blaskó-Gödri [2014]) és a Mikrocenzus 2016 (Dickmann-Ligeti [2018]) a hazautalási hajlandóságra vonatkozóan szolgált információkkal, míg a "Családi segítségnyújtás" elnevezésű első, kifejezetten erre a témára fókuszáló hazai lakossági adatfelvétel (Kajdi [2018]) már részletesebben mutatta be a pénzáramok szociodemográfiai hátterét. A külföldön tartózkodó küldő személyek oldaláról vizsgálva a magyarok pénzküldési szokásait az mondható el, hogy az életkor és az iskolai végzettség befolyásolja leginkább a hazautalási hajlandóságot, míg az összeg nagyságára a küldő jövedelme van a legnagyobb hatással (Kajdi-Ligeti [2019]).…”

“…A harmadik felhasznált adatforrást az MNB és a KSH közötti együttműködés eredményeként 2017-ben, kifejezetten a hazautalások témájában lefolytatott "Családi segítségnyújtás" elnevezésű lakossági adatfelvételből kinyerhető információk jelentették (Kajdi [2018]). Az adatfelvétel mintája (a mintavételi keret elemszáma 3000 cím volt, amelyből 1325 esetben valósult meg ténylegesen az interjú) ugyan elmaradt a Mikrocenzus 2016 felvételétől, és a kérdőív terjedelmi korlátai miatt csak a változók szűkebb körét tartalmazta a fogadó háztartásokról, azonban ebből az adatfelvételből a fogadó háztartások jövedelmére és a hazautalás összegére vonatkozóan is rendelkezésre álltak adatok.…”

“…A hazautalások összegét a háztartás oldaláról meghatározó tényezők vizsgálatára a Családi segítségnyújtás felvétel adatait használtuk. Ennek leíró jellemzőit Kajdi [2018] tanulmányában részletesen bemutatta, így itt erre nem térünk ki.…”

“…Legmagasabb ugyanakkor a hazautalás összege ott, ahol a háztartásfő szerepe a családban gyermek vagy szülő. A támogatás módja tekintetében a leíró adatokat (Kajdi [2018]) megerősíti a regressziós elemzés, miszerint a nem pénzbeli támogatások összege jellemzően alacsonyabb. Továbbá megállapítható az is, hogy minél gyakrabban kap egy háztartás külföldről támogatást, annak összege annál magasabb.…”