Improving Measurement of Normative Beliefs Involving Smoking Among Adolescents

Abstract

To identify different components of smoking normative beliefs and determine if each component is independently associated with 2 clinically relevant measures of smoking in adolescents.

Correlates of Susceptibility to Smoking among Secondary School Students in Kota Tinggi District, Johor, Malaysia

“…This may indicate that the prevalence rates for women in the country may increase in the future. There are also significant differences among males and females in our study when compared to those in developed nations (Huang et al, 2005;Primack et al, 2007). The differences may due to the traditional gender roles in the Malaysian culture, where the male gender is still predominant, despite the rapidly changing socio-economic conditions.…”

“…Besides, Forrester et al (2007) and Ozturk et al (2013) also reported that relaxed parental attitude towards youth smoking was significantly associated with smoking susceptibility amongst the non-smoking students aged 12-14 years. Furthermore, Primack et al (2007). also reported that a 1-level increase in response to family or peer disapproval of smoking caused 13% decrease in the odds of being susceptible to smoking.…”

Social Influences and Adolescent Smoking: the Role of the Social Network, Families and Peer Groups

“…A kérdőív első részében a kérdések a különböző szocio-demográfiai változókra, a lakóhelyre, nemre, iskolai osztályra, iskolatípusra, a szülők iskolai végzettségére és a társa-dalmi rétegbe való önbesorolásra, azaz a szocio-ökönómiai státuszra vonatkoztak (Kann, 2001;Pikó & Fitzpatrick, 2007;Primack, Switzer, & Dalton, 2007). Az anya és az apa iskolai végzettségét hatfokozatú besorolással mértük.…”

“…A családtagok dohányzását egyszerű igen/nem kérdésekkel mértük fel: "Dohányzik-e valaki a család-ban?" -ezek a kérdések az apára, az anyára és a testvérre vonatkoztak (Primack et al, 2007).…”

The influencing factor of adolescents’ drinking behaviour: The role of social networks and peers

“…a válaszadók nemek szerinti megoszlása kiegyenlített volt: 49,2% fiú, 50,8% lány; az iskolatípusok szerint a résztvevôk 38,1% tanult általános iskolában és 61,9% középiskolában. a kérdôív elsô részében a kérdések a különbözô szociodemográfiai vál-tozókra, így a lakóhelyre, nemre, iskolai osztályra, iskolatípusra, szülôk iskolai végzettségére és a társadalmi rétegbe való önbesorolásra, azaz szocioökonómiai státuszra vonatkoztak (kann, 2001;Pikó & Fitzpatrick, 2007;Primack, switzer, & dalton, 2007). az anya és az apa iskolai végzettségét hatfokozatú besorolással mértük: 1) nem járt iskolába; 2) általános iskola; 3) szakiskola, szakmunkásképzô; 4) szakközépiskola, gimnázium, techni-kum; 5) fôiskola; 6) egyetem.…”