The influencing factor of adolescents’ drinking behaviour: The role of social networks and peers

Abstract

1 debreceni egyetem, Orvos-és egészségtudományi Centrum, debrecen 2 szegedi tudományegyetem, Magatartástudományi intézet, szeged (Beérkezett: 2012. április 5.; elfogadva: 2012. december 2.) az excesszív alkoholfogyasztás kiemelten fontos népegészségügyi és szociális probléma, amely nemcsak a felnôtt korosztály esetében jelentôs, hanem elterjedt jelenség a fiatalok körében is. a serdülôkori alkoholfogyasztás hátterében egy igen komplex rendszer húzó-dik meg, azonban a különbözô társas és családi hatások, a szociális motivációk különösen nagy hangsúlyt kapnak ebben. Jelen tanulmányunkban azokra a szociális és társas hatá-sokra fókuszálunk, amelyek befolyásolhatják a serdülôk alkoholfogyasztását. kutatásunkat Makón és a környezô kistérség falvaiban végeztük, az ott mûködô összes általános és kö-zépiskola bevonásával 2010 tavaszán. a mintánk így teljesen tükrözi egy alföldi kisváros és falusi kistérségének serdülôkorú populációját. a felmérést önkitöltôs kérdôívek segít-ségével végeztük, teljes anonimitást biztosítva a résztvevôk számára. a minta tervezett elemszáma 2394 fô volt, a végsô elemszám 2072 fô. a felmérésben 7-12. évfolyamon tanuló diákok vettek részt. az adatok feldolgozásához a leíró statisztikai módszereken túl több-változós lineáris regresszióanalízist alkalmaztunk. eredményeink szerint a szocioökonó-miai státusz enyhe, negatív összefüggést mutat az alkoholfogyasztás havi prevalenciájával; a szülôk iskolai végzettségét tekintve az édesanyák esetében mutatható ki szignifikáns, pozitív, de igen gyenge összefüggés. a legjobb barátok alkoholfogyasztása fontos pozitív prediktora a serdülôk alkoholfogyasztásának; ugyanúgy, mint a barátok pozitív vélekedé-se az alkoholról és a szerfogyasztással kapcsolatos pozitív szociális motivációk. látható, hogy az egyes addiktív potenciálú szerek, mint az alkohol alkalmazása mögött olyan soktényezôs rendszer húzódik meg, amely komplex megoldásokat és beavatkozásokat köve-tel. a stratégia kialakítása során az egészségfejlesztési és prevenciós programok esetében pedig célszerû felmérni a célcsoportot, feltérképezni a szerfogyasztói státuszt, a különbözô társas és szociális hatásokat, motivációkat, amelyek lehetôvé teszik a célzott prevenciós programok kialakítását, azaz a probléma hatékonyabb megoldását.