Individualisierung und Elternschaft. Eine empirische Überprüfung der Individualisierungsthese am Beispiel USA und ein Systematisierungsvorschlag

Burkart, Günter

doi:10.1007/978-3-663-09724-2_8

Cited by 15 publications

(5 citation statements)

References 45 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Mindezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a családalapítás területén az 1989-1990 utáni negyed évszázadban nem az individualizálódás, hanem a tagolódás volt a meghatározó folyamat. Günter Burkart az USA demográfiai mutatóit felhasználva mutatott rá az individualizációval ellentétes tendenciák relevanciájára (Burkart 1998), 23 mi a piacgazdaság újbóli térnyerése ("rekapitalizálódás") teremtette körülmények között tártuk fel az iskolai végzettség menti tagolódás tendenciáját. Eredményink nem illeszkednek Beckék konstrukciójába, ahol a társadalmi átmenet modernizálódási nekilendülésként értelmezhető, amivel párhuzamosan az individualizálódás felerősödése a családformálódásban, így a termékenységi gyakorlatban is teret nyer (Beck-Beck-Gernsheim 2000).…”

Section: A Termékenység Csökkenése Vagy Szintváltásaunclassified

“…Szorosan kapcsolódunk Burkart eljárásához, aki Beck individualizációs elméletének kritikája során többek között a gyermekvállalási magatartást is az individualizálódás kritériumának tekintette(Burkart 1998). 8 Ez minden egyes életkorra egy hányados, amelyet úgy kapunk, hogy az adott életkorban gyermeket vállaló nők számát elosztjuk az összes megfelelő korú nőével.…”

unclassified

See 1 more Smart Citation

Termékenységi mintaváltás – a családalapí- tás átalakulásának demográfiai nyomvona- lai Magyarországon

Spéder¹

2021

Szociológiai szemle

View full text Add to dashboard Cite

Leíró demográfiai elemzési eszközökkel mutatjuk be, hogy az elmúlt negyedszázadban hazánkban megtapasztalt termékenységcsökkenés a termékenységi gyakorlat átfogó megváltozásának az eredménye. A teljes kép felrajzolásához elengedhetetlen a jól ismert változás, a halasztás bemutatása, ám túllépünk azon, hogy a mintaváltást kizárólag a korai gyermekvállalásról a késői gyermekvállalásra való áttéréssel írjuk le. A gyermekvállalási magatartás heterogenitásnak iskolai végzettség szerinti vizsgálata alapján megállapítjuk, hogy ma a gyermekvállalási gyakorlat sokkal inkább kötődik az iskolai végzettséghez, mint egy negyedszázaddal ezelőtt, és hogy az individualizáltság térnyerése látszólagos, a fő tendencia sokkal inkább a tagolódással vagy a differenciálódással írható le. A születési évjáratokat végigkövetve megállapítjuk a kétgyermekes család dominanciájának elhalványulását, a gyermektelenség és az egygyermekesség terjedését, ami összességében a befejezett termékenység szintjének csökkenésével jár együtt. Végül javaslatot teszünk a termékenységi magatartás új korszakolására.

show abstract

Section: A Termékenység Csökkenése Vagy Szintváltásaunclassified

unclassified

Termékenységi mintaváltás – a családalapí- tás átalakulásának demográfiai nyomvona- lai Magyarországon

Spéder¹

2021

Szociológiai szemle

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Dabei werden zunehmende Anteile vormals seltener Verhaltensweisen (Burkhart 1998;Huinink und Wagner 1998;Klein 1999;Sacher 1998), ansteigende Werte von Indikatoren für Unordnung (Jagodzinski und Klein 1998;Simonson 2004) oder abnehmende Bedeutung soziostruktureller Variablen erwartet (Wirth und Lüttinger 1998;Schnell und Kohler 1995;Mayer und Blossfeld 1994;Müller 1998;Simonson 2004). Dabei werden zunehmende Anteile vormals seltener Verhaltensweisen (Burkhart 1998;Huinink und Wagner 1998;Klein 1999;Sacher 1998), ansteigende Werte von Indikatoren für Unordnung (Jagodzinski und Klein 1998;Simonson 2004) oder abnehmende Bedeutung soziostruktureller Variablen erwartet (Wirth und Lüttinger 1998;Schnell und Kohler 1995;Mayer und Blossfeld 1994;Müller 1998;Simonson 2004).…”

Section: Zur Untersuchung Von Individualisierungshypothesenunclassified

Statusinkonsistenz und Entstrukturierung von Lebenslagen

Köhler

2005

Koelner Z.Soziol.u.Soz.Psychol

View full text Add to dashboard Cite

Zusammenfassung: Individualisierung impliziert mit dem Wohlstandsniveau ansteigende Statusinkonsistenz und Entstrukturierung von Lebenslagen. Zur Untersuchung dieser beiden Implikationen der Individualisierungsthese wird das Ausmaß der Statusinkonsistenz und der Entstrukturierungsgrad in 28 Ländern ermittelt und dann in Abhängigkeit vom Bruttoinlandsprodukt dieser Länder untersucht. Dabei zeigt sich, dass die Statuskristallisation in den wohlhabenderen Ländern stärker ist als in den ärmeren. Bei der Strukturierung von Lebenslagen zeigt sich dagegen das aus der Individualisierungsthese erwartete Muster. Die Befunde werden dahingehend gedeutet, dass es Individualisierung als umfassenden, alle Lebensbereiche einschließenden Prozess nicht gibt. Vielmehr gehen mit dem wirtschaftlichen Wachstum gleichermaßen Strukturierung und Entstrukturierung einher.

show abstract

“…In other words, the smallest value of the index will correspond to the highest degree of development of the processes of individualization. The arithmetic mean served an auxiliary criterion, since the value of that index is high when there is a concentration of answers on any values of the scale, from radical (0 and 10) to neutral and uncertain (5). Thus, the mean value of the Herfindahl index serves as the criterion of the degree of individualization in morality.…”

mentioning

confidence: 99%

“…193-95]. The idea of a comprehensive examination of individualization was developed by G. Burkart [5]. It was further explored and methodologically substantiated by Z. Bokszanski [1].…”

mentioning

confidence: 99%