Intézményi környezet és helyi fejlesztések: elköteleződések szabta lehetőségek a telepprogramok megvalósításában

Abstract

A helyi tudásra és adottságokra építő fejlesztési megközelítés (place-based approach) több mint egy évtizede az Európai Unió (EU) kohéziós politikájának egyik meghatározó módszertani megközelítése. Célja a társadalmi kirekesztés és a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése egy olyan többszintű kormányzási intézményrendszeren keresztül, amelyben a helyi kapacitásokat és tudásokat a fejlesztéspolitikai mező magasabb területi szintjeiről érkező, külső források bevonásával mobilizálják. A helyi adottságokból kiinduló fejlesztési paradigma kritikusai szerint az EU tagállamok közigazgatási és fejlesztéspolitikai intézményrendszere erősen heterogén, s ebből adódóan a helyi adottságokból kiinduló fejlesztési beavatkozások eltérően, különböző eredményességgel működhetnek az egyes országokban. Azaz, a helyi adottságokra építő fejlesztések mindig a nemzeti közigazgatási és fejlesztéspolitikai intézményrendszerben értelmezhetők, annak keretei, működési mechanizmusai, a különböző területi szintek közötti együttműködés, az információk és források áramlása, a kompetenciák és kapacitások megosztása meghatározza a helyi fejlesztések mozgásterét a fejlesztési koalíciók kialakítására és működtetésére, a helyi fejlesztési elképzelések és célok megvalósítására. A helyi adottságokra építő fejlesztések vizsgálatakor ezért egyszerre kell figyelembe venni a vertikális - különböző területi szintek intézményei - és a horizontális - helyi szinten kialakuló fejlesztési koalíciók és együttműködések – kapcsolatok, kompetencia és kapacitás megosztások jellemzőit, működési mechanizmusait. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy az állam által kialakított fejlesztéspolitika intézményi és szabályozási keretei milyen lehetőségeket kínálnak a helyi szintnek a „telepfelszámolás”, azaz a szegregációs folyamatok megállítása és a lakóhelyi szegregáció oldásának kezelésére, és egy jó gyakorlatként megjelenő esettanulmány alapján bemutatjuk, hogy ez mennyiben találkozik a helyi adottságokkal és tudással, valamint a helyi szinten megfogalmazódó igényekkel és lehetőségekkel, a fejlesztési elképzelések megvalósításához helyi szinten milyen erőforrásokat lehet és kell mozgósítani.

A telepfelszámolás és a lakhatási politika szerepe a marginalizált társadalmi csoportok térbeli és társadalmi mobilitásában

“…2006 után a városrehabilitációs és telepfelszámolási programok elindulása, az azokban való részvétel lehetőséget adott az önkormányzatnak a városszerkezet -legalább részleges -átalakítására. Miközben országos szinten az önkormányzatok vonakodva vettek részt a különböző telepfelszámolási programokban (Hegedüs et al 2016, Keller-Virág 2021, az esettanulmányban szereplő város önkormányzata minden lehetséges pályázatban részt vett, amelyik a szegregált városrészek felszámolására, városrehabilitációra vagy szociális lakások építésére irányult. Ennek eredményeként a város mintegy hetven új önkormányzati lakáshoz jutott a szegregált városrészeken kívül, illetve jelentős forrást tudott biztosítani a szegregált városrészeken belül koncentrálódó önkormányzati lakásállomány felújítására is.…”

“…Egyrészt a közfoglalkoztatás, amely a "munkalapú társadalom" eszméjén alapuló workfare politika egyik központi elemeként a szegénység kezelésének egyik legfontosabb eszköze lett (Szikra 2014, Vidra 2018. Másrészt az EU által finanszírozott, a társadalmi integrációt célzó fejlesztési programok, esetünkben a városrehabilitációs és telepfelszámolást célzó beavatkozások, amelyek formálhatják a város térszerkezetét és lehetőséget biztosíthatnak a szegregált területeken élő családok mobilitására (Keller-Virág 2021). A tanulmány empirikus adatgyűjtésen alapuló fejezeteiben bemutatom, hogy az önkormányzat ezen eszközökön keresztül alapvetően két elvárásnak megfelelően szervezi a városi teret.…”

Igazságos szolgáltatások? A közérdekű szolgáltatások fejlesztésének hatása a társadalmi térbeli viszonyokra

“…& amelynek eleve koordiná# ciós szerepe volt a magyarországi roma stratégia (Nemzeti Társadalmi Felzárkóz# tatási Stratégia) megvalósításában & informálisan egyfajta árnyékhatóságként! lépett fel, átvéve bizonyos városi szolgáltató feladatokat az önkormányzattól Keller, Virág 2021b;. A Gyerekesély prog# ramban is kulcsszerepet játszó Málta!…”

“…Ebb"l a szempontból tartósabb a siker a lengyelországi Brzeziny-ben, ahol a nemcsak egy határozott id"re szóló formában m$ködtetett szociális szövetkezet kedvez" változásokat eredményezett a városi közterek hasz# nálatában, és foglalkoztatási lehet"ségek biztosításán keresztül segítette a bevont marginalizált pozíciójú lakosok reintegrációját (Jeziorska-Biel et al 2019). A György-telepi (Pécs) szociális városrehabilitációs projektek jelent"s mértékben járultak hozzá a területen él"k életkörülményeinek javításához Keller, Virág 2021b;. Ugyanakkor a helyi városfejlesztés els"sorban a nagy volumen$, városi szint$ projektek megvalósulására fókuszált.…”

Tér és társadalom a térbeli igazságosság koncepciójának perspektívájából : Szerkesztői előszó

“…Ez az állami elköteleződés azt is jelenti, hogy az állam a közpolitikai döntések előkészítésében és megvalósításában a közjavak minél szélesebb társadalmi rétegeknek felkínált elérését, a közszereplők konszenzusával meghatározott közjót tekinti mérvadónak. Az esettanulmány ugyanakkor éppen arra világít rá, hogy a központi állam elköteleződése nélkül a helyalapú fejlesztések pontszerű beavatkozásai nem képesek beágyazódni a közpolitika intézményrendszerébe (Keller, Virág 2021b).…”