Iskoláskorúak problémás mértékű internethasználatának következményei és megelőzési lehetőségei

Abstract

Napjainkra az internetezés szerves részévé vált az emberek életének, hiszen a vezeték nél-küli hálózat, a mobilnet, majd az okostelefon megjelenésének köszönhetően szinte bárhol, bármikor elérhetővé váltak az online tartalmak. Az internetezéssel kapcsolatos kutatások fókuszában a mai tizenévesek állnak, akik már egy olyan világban nőnek fel, ahol szá-mukra az internet megléte teljesen természetes és meghatározó jelenség -egy "digitális nemzedék" tagjainak nevezik őket (Prensky, 2001). Az ebbe a korcsoportba tartozók töltik a legtöbb időt az internet előtt, illetve különféle online játékok használatával (Holtz & Appel, 2011). Ma már a család szűkös anyagi helyzete sem jelent hátrányt, egy amerikai felmérés szerint az iskolákat és a háztartásokat érő különféle projekteknek, illetve az ál-lami támogatásoknak köszönhetően az alacsonyabb jövedelmű családból származó gyermekek ugyanolyan mértékben jutnak számítógéphez, férnek hozzá online tartalmakhoz, mint a magasabb szocio-ökonómiai státuszú családok gyermekei (Swindle, Ward, Whiteside-Mansell, Bokony, & Pettit, 2014). Éppen ezért nagyon fontos a gyermekeket minél fiatalabb korban megtanítani a megfelelő internethasználatra, illetve megismertetni velük az online világ veszélyeit is. Tanulmányom célja a különböző kutatások eredmé-nyein keresztül bemutatni az internet pozitív és negatív oldalait -külön hangsúlyt fektetve a problémás mértékű használat és az internetes zaklatás következményeire, valamint a prevenciós lehetőségekre, amiben mind a pedagógusoknak, mind a szülőknek nagy szerepük van. Internetezési szokásokAz internet az információk leggyorsabb forrásává lépett elő, emellett a kikapcsolódás, a reklám és a kommunikáció első számú eszközévé vált, ami annak köszönhető, hogy jellemzőit tekintve több ponton is eltér más médiumoktól (Ko, Yen, Liu, Huang, & Yen, 2009). A világháló esetén nemcsak egy online tartalmat látnak a használói, hanem aktívan részt is vehetnek a tevékenységekben, miközben általában egy másik személlyel és nem egy géppel kerülnek interakcióba például online játékok, chatszobák használata során. Az internet esetében a hangsúly a gyors válaszokon, az azonnali jutalmazáson (Ko, Yen, Yen,

A magyar közoktatásban tanító pedagógusok tapasztalatai a digitális munkarendű oktatásról IKT tudásszintjük tükrében: egy kevert módszertanú kutatás eredményei a Covid-19 idején

“…Bár nem feltétlenül a tanárok a digitális technológiai eszközökről szerzett tanulói ismeretek legfőbb forrásai (Tongori & Molnár, 2018), mégis a pedagógusoknak van rá a legkézzelfoghatóbb lehetősége, hogy megtanítsák a diákjaikat tudatosan használni meglévő digitális eszközeiket (M. Pintér, 2019;Tóth-Mózer, 2017), valamint tudatosságra neveléssel óvni őket a túlzott internethasználattól (Prievara, 2016). Legeredményesebben a tanárképzésbe való integrálással lenne elérhető, hogy a pedagógusok maguk is a lehető legtudatosabban használják az IKT-eszközök kínálta lehetőségeket (Dringó-Horváth, 2020;Dringó-Horváth & Gonda, 2018), de a közoktatásban tanítók továbbképzése is fontos (Czirfusz et al, 2020;Öveges & Csizér, 2018).…”

A média hatása a szociális viselkedésre és a társas kapcsolatok alakulására serdülőkorban

“…A serdűlők sokszor nem gondolják végig, hogy pl. egy-egy erősen bántó komment milyen hatást vált ki a másikból, hogy egy erőszakos vagy lejárató megnyilvánulásnak milyen következményei lehetnek a kritizált személy és/vagy csoport esetében (Prievara 2016).…”

“…Emellett lényeges, hogy a szülők milyen mintát nyújtanak saját internethasználati szokásaikkal gyermekeik számára (Prievara 2016).…”

A közösségi média használat hatásai a fiatal egyetemisták személyközi viselkedésében

“…One of the reasons for this is the proliferation of smart devices that allow us to enter the online world from anywhere, at any time [1]; [26]; [34]; [35]; [37]. Technological developments at the beginning of the 21st century have brought about many changes in the socialization of adolescent children; [28]; [37]. These developments have led to the emergence of new factors in the media that have opened up new areas of investigation.…”

“…Social media has the potential to provide a platform where the socialization of young "people" can take place more easily [26]. Previous studies highlight that many young individuals today cannot communicate face-to-face and find it more difficult to create personal bonds [19]; [28]; [32]; [34]. This is of course different from previous generations, but social media can help young people to interact, it is of course not a substitute for face-to-face communication, but it gives young persons an additional opportunity.…”