Játék Jelentősége – A Tanulásban Akadályozottakkal Foglalkozó Gyógypedagógusok És Többségi Pedagógusok Játékhasználata a Tanítási Órákon

Abstract

Napjainkban a pedagógia kiemelt feladata a képességek fejlesztése és az alapvető kompetenciák kialakítása, mert ezek szükségesek a sikeres tanítási-tanulási folyamathoz. Az eddigi hagyományos, a tanulót passzív befogadóként kezelő frontális oktatással szemben, a jelenlegi oktatás egyre nagyobb hangsúlyt fektet a felfedező, saját tapasztalaton, élményen alapuló, cselekvéses tanulásra, ismeretszerzésre, melynek alapja lehet a játék, a játékos tevékenység. A játéknak kiemelt szerepe van a képességek és a személyiség fejlesztésében, ezért kutatásunkban a játék szerepét vizsgáljuk a tipikus és a tanulásban akadályozott gyermekek tanítása folyamán. A vizsgálat során online kérdőívet használtunk, amit Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, iskolában dolgozó gyógypedagógusokhoz és többségi pedagógusokhoz juttatunk el célirányos megkereséssel (N=102 fő). A válaszok eloszlása egyenletes tagozatra és iskolatípusra vonatkozóan, így 25 és 26 fős csoportokat tudtunk kialakítani. Eredményeinkben visszatükröződik a pedagógusok által használt eltérő oktatási módszer, ugyanis a gyógypedagógusok sokkal gyakrabban alkalmaznak játékokat munkájuk során és sokkal több időt is szánnak rá, mint a többségi pedagógusok. A gyógypedagógusok sokkal több fejlesztő hatást tulajdonítanak a játéknak, ezért felső tagozatos gyerekek körében is gyakrabban használják. A többségi pedagógusoknál inkább dominálnak az infokommunikációs eszközök, míg a gyógypedagógusok több saját készítésű eszközt használnak. A módszerek tekintetében a pedagógusok a differenciálást tartják a legfontosabbnak, amit a szemléltetés és kooperatív tanulás követ, míg a játék a negyedik helyre került.

A játék és a tanulási motiváció összefüggése a tanulásban akadályozottak oktatási-nevelési folyamatának aspektusából

“…A játék, mint belső késztetés, az iskoláskorú gyermeknél is megmarad, ezért a benne rejlő tanulási lehetőségeket kiválóan lehet alkalmazni az iskolai oktatás-nevelés folyamatában. A jól megválasztott didaktikai játékok lehetőséget biztosítanak számos készség, képesség fejlesztésére, élményszerűségén túl teret adnak a saját élményen, felfedezésen, tapasztalatszerzésen alapuló ismeretszerzésnek (Bánki és Hegedűs, 2021). A tanórai játékkal nem csupán a tanulás-tanítás monotonitását lehet színessé varázsolni, hanem egyidejűleg a gyermekek aktív jelenlétre motiválhatók általa, miközben percepciójuk, figyelmük, emlékezetük, problémamegoldó gondolkodásuk és nem utolsó sorban egymáshoz való alkalmazkodásuk, szabálytudatuk fejlődhet.…”

“…A kutatás eredményeként az is kirajzolódik, hogy a gyógypedagógusok, gyakran alkalmaznak saját maguk által készített speciális eszközöket, míg a többségi pedagógusok a tanórai játékban a digitális, IKT-eszközöket (Learningapps, Wordwoll, Okosdoboz) preferálják inkább. A didaktikai játékok az óra bármely részébe beilleszthetők, lehet motivációs szerepe, készség-, képességfejlesztés, új ismeretek feldolgozása vagy tanult ismeretek alkalmazása, gyakorlása, de a tanóra végi jutalomként is szerepelhet (Bánki és Hegedűs, 2021).…”

Neveléstudományi kaleidoszkóp : A Benedek Elek Pedagógiai Kar Neveléstudományi és Pszichológiai Intézetének tanulmánykötete

“…A játék, mint belső késztetés, az iskoláskorú gyermeknél is megmarad, ezért a benne rejlő tanulási lehetőségeket kiválóan lehet alkalmazni az iskolai oktatás-nevelés folyamatában. A jól megválasztott didaktikai játékok lehetőséget biztosítanak számos készség, képesség fejlesztésére, élményszerűségén túl teret adnak a saját élményen, felfedezésen, tapasztalatszerzésen alapuló ismeretszerzésnek (Bánki és Hegedűs, 2021). A tanórai játékkal nem csupán a tanulás-tanítás monotonitását lehet színessé varázsolni, hanem egyidejűleg a gyermekek aktív jelenlétre motiválhatók általa, miközben percepciójuk, figyelmük, emlékezetük, problémamegoldó gondolkodásuk és nem utolsó sorban egymáshoz való alkalmazkodásuk, szabálytudatuk fejlődhet.…”

“…A kutatás eredményeként az is kirajzolódik, hogy a gyógypedagógusok, gyakran alkalmaznak saját maguk által készített speciális eszközöket, míg a többségi pedagógusok a tanórai játékban a digitális, IKT-eszközöket (Learningapps, Wordwoll, Okosdoboz) preferálják inkább. A didaktikai játékok az óra bármely részébe beilleszthetők, lehet motivációs szerepe, készség-, képességfejlesztés, új ismeretek feldolgozása vagy tanult ismeretek alkalmazása, gyakorlása, de a tanóra végi jutalomként is szerepelhet (Bánki és Hegedűs, 2021).…”